Diego Rodriguez de Silva y Velazquez: Krisztus Márta és Mária házában
Ma reggel, ahogy készülődtem a fürdőszobai tükör előtt, egy bibliai történeten gondolkoztam.
Jézus ahogy járt kelt a tanítványaival, elfáradt, és betért egy ismerőséhez, Mártához megpihenni.
Nem tudom, hogyan zajlott akkoriban a dolog, de szerintem pont úgy, ahogy mostanában is. Bementek, leültek, levetették a cipőjüket, hogy ne nyomja a lábukat, sóhajtoztak egy keveset, még mindig hallgattak, majd kértek vagy kaptak innivalót, és ahogy egy kicsit kipihenték magukat, elkezdtek beszélgetni. Mártának volt egy húga, Mária. Az is odaült, és hallgatta őket. Márta pedig rohangált, mint a mérgezett egér, sütött- főzött, csapkodta a fazekakat a konyhában, le- föl nyargalászott a szobában. Mária pedig, mint afféle kisebbik testvér akit jobban elkényeztettek, ott fülelt a beszélgetők között.
Mikor Márta ráunt, hogy csak ő szaladgál le-fel, Mária pedig egy keresztül szál szalmát sem tesz a vendégek ellátása körül , felcsattant:
– Ugyan Jézus, szólj már rá a testvéremre, hogy jöjjön és segítsen nekem!
Jézus pedig a következőket válaszolta:
"Márta, Márta, sok mindenre gondod van, és sok minden nyugtalanít, pedig csak egy a szükséges. Mária a jobbik részt választotta, nem is veszik el tőle soha."
Ezt én nem értem. Vagyis nem tudom elfogadni egyik magyarázatot sem.
Mert van a vallásos magyarázata, Jézus szavait hallgatni mindig fontosabb, mint a házimunkával foglalkozni. De azért ha mind a két nő odaül hallgatózni, hogy mit beszélnek a férfiak, akkor nem tudom, hogy mit ettek volna?
A másik magyarázat szerint a tanulás fontosabb és értékesebb a kétkezi munkánál. No, ez is okés. (És még a biblia a nőellenes, aki már akkor tanulásra buzdította a nőket!) Én is ezt magyarázom mindig a lányomnak. „Tanulj, gyerekem!“ El is hitte nekem, szót is fogad. Tanul rendesen, a jobbik részt választotta. Nekem pedig megmaradt a mosás, főzés, takarítás, mert a balabbik részt is meg kell csinálni valakinek.
Vagy pedig az egésznek a magyarázata és megfejtése a mondat második felében rejtőzik. Itt:...“ sok minden nyugtalanít, pedig csak egy a szükséges. „
Vagyis: nem kell idegeskedni, izgulni, mindig csak egyetlen egy cél legyen a szemünk előtt, és tántoríthatatlanul haladjunk az felé. (Amen)
2010. július 10., szombat
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Megjegyezném Mária és Márta történetéhez, hogy a szituáció döntő jelentőségű: Jézus Jeruzsálembe megy, ahol a kereszt vár rá, s ezen az úton tér be Mártáék házába. Amit Mária a beszélgetésben nyer, az "nem vétetik el tőle" - szemben magával Jézussal, aki elvétetik, mert meghal. Sőt nemcsak Jézus halt meg, hanem "az ég és a föld is elmúlik", de Jézus beszédei megmaradnak. Ha pl. valaki a haldokló édesanyja kezét fogja az utolsó órában, és nem törődik a mosatlannal, a rendetlenséggel - azt soha nem fogja később megbánni. Azt viszont már nagyon sokan megbánták, hogy az ilyen soha vissza nem térő alkalmat elszalasztották.
VálaszTörlés