Két napja olyan migrénem van, hogy alig látok. Akinek már volt, tudja miről beszélek, minden tünettel, tokkal, vonóval ismeri. Aki nem, legyen hálás a Mindenhatónak.
Angi úgy köhög, hogy tegnap már az órát alig tudták megtartani tőle az iskolában.
Orvosolgattam itthon, ahogy a korlátozott mozgásom megengedte.
Reggel felhívtam az anyámat, akinek otthon mindig kész patikája van, hogy ha tud, és amennyiben ő nem beteg, hozzon valami orvosságot. Jó, mondta ő, ha megy a piacra, majd bejön.
Vártam, kb. eddig, majd kinéztem az ablakon.
A kapura kötve ezt a csomagot találtam, amit most felraktam ide.
Milyen kényelmes ez így, még köszönni sem kellett a saját gyerekének és az unokájának, ugye?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése