mindenesfiók

telekom.rs

2011-05-09T15:43:00.002+02:00

Tanulságos levelezés, ami köztem és a telekom.rs között folyt. Kikapcsolták a vonalas telefonom, valami régi mobitel.tartozás végett, amit már befizettem, és nem is akarják visszakapcsolni. Utazzak Szabadkára, hogy letisztázzam. Ezek normálisak? Dobjak ki még több, mint 5oo dinárt, veszítsem az időt az ő hülyeségük végett, mert az mts.rs nem tudja, mi történik a telekom.rs-ben?
A levelezést alulról felfelé kell olvasni és nem használni a 064-es szolgáltatásokat

Poštovani,

Vaša aktuelna dugovanja su kao što je u prethodnom mejlu navedeno.

Za sve dalje informacije molimo da se obratite u najbližu Poslovnicu Telekoma Srbije.

O našim uslugama i aktuelnim kampanjama se možete detaljno informisati na našem sajtu http://www.open.telekom.rs/

From: Zoltan Kiš [mailto:nonius.kis@gmail.com]
Sent: Friday, May 06, 2011 3:32 PM
To: Info
Subject: Re: Odgovor emb-rs1156j

Dokaze o uplatama Vam šaljem u prilogu, kao i dokumenat o utuženom iznosu, dokaz o uplati utuženja od 24.o1.2011. dokaz o tome, da je uplata poslata u vašu pravnu kancelariju u Subotici, kao i to, da je izvršeno u datom roku od 8 dana od prijema istog, na žiro račun 355-1500003-46 kakao je traženo u spomenutom dokumentu s pozivom na broj dokumenta izdata od strane Telekom-a broj 852720. Ako uplata nije trebala da se izvrši na taj žiro raćun koji se nalazi u datom dokumentu, trebali su da me obaveste o tome. Pružanje usluga mobilne telefonije su mi obustavljeni (isključen mi je broj) posle devetog meseca 2010.god. i za razgovore od 203,34 dinara fakturisano mi je 1.346,00. Taj broj više nije korišćen.
U desetom mesecu 2010.god fakturisano je 470,91 dinara, a u jedanaestom mesecu 5.216,65 dinara. Svi ti iznosi su uplaćeni posle dobijanja utuženja, koji je glasio na iznos od 9.007,15 dinara, koji vam šaljem u prilogu.
Dokaz o uplati na fiksni telefon od 2.182.70 takodje šaljem u prilogu
Martovski račun od 457,84 dinara vam dugujem

2011/5/6 Info
Poštovani,

Obaveštavamo Vas da je uplata u iznosu od 2182.70 dinara rasknjižena na Vaša dugovanja po tužbi od 24.01.2011. godine, s obzirom da ste kao poziv na broj naveli šifru korisnika, tako da su dugovanja za račune za mesece decembar 2010, januar 2011, februar 2011 i mart 2011 u ukupnom iznosu od 2640.54 dinara ostala otvorena.

Ukoliko želite da isplatite dug za pomenute mesece, molimo Vas da u najbližoj Poslovnici preuzmete kopije računa ili da prilikom uplate uplatnicu popunite sa sledećim podacima:
decembar 2010 875,85 dinara poziv na broj: 63-111-024-0079402
januar 2011 807,04 dinara poziv na broj: 68-112-024-0079416
februar 2011 499,81 dinara poziv na broj: 98-113-024-0079357
mart 2011 457,84 dinara poziv na broj: 84-114-024-0080121
Proveru duga na Vašem ID i prikaz uplata možete izvršiti u najbližoj Poslovnici.
Napominjemo da još uvek nije izmiren ni kompletan dug po utuženju.
O našim uslugama i aktuelnim kampanjama se možete detaljno informisati na našem sajtu http://www.open.telekom.rs/
Izvinjavamo se zbog dužeg čekanja na odgovor, koje je nastalo zbog velikog interesovanja korisnika za usluge i aktuelne kampanje Telekoma Srbije a.d..

From: Zoltan Kiš [mailto:nonius.kis@gmail.com]
Sent: Wednesday, May 04, 2011 12:23 PM
To: Info
Subject: Re: FW: Odgovor korisniku emb-rs841j

Dugovanje od 9.007,00 dinara je placen 17.01.2011 god, uplatnica je poslata postom preporuceno na Telekom Prvomajska 2-4 Subotica u Pravnu kancelariju (to se odnosi na mob. tel 064).
jDokaz o uplati o 2.182,7o je poslat faxom. Po mojoj evicenciji ja vam dugujem cetristo i nekoliko dinara.
Vi saljete opomene, tuzite, pretite, umesto da pogledate evidenciju o uplatama.

2011/5/4 Zoltan Kiš
Postovani, taj dug je vec odavno placen, ne znam kako nije registrovan, kod vas. Koga mogu kontaktirati u vezi sa dugovanjem

2011/4/30 Info

Poštovani,

Obaveštavamo Vas da je telefonski broj 024/716421 privremeno isključen iz telefonskog saobraćaja dana 27.04.2011. godine zbog dugovanja za mesec :

decembar 2010 875,85 dinara
januar 2011 807,04 dinara
februar 2011 499,81 dinara
mart 2011 457,84 dinara

Takođe Vas obaveštavamo da je uplata u iznosu od 2.182,70 dinara rasknjižena na Vaša dugovanja po tužbi od 24.01.2011. godine.

O našim uslugama i aktuelnim kampanjama se možete detaljno informisati na našem sajtu http://www.open.telekom.rs/

From: Zoltan Kiš [mailto:nonius.kis@gmail.com]
Sent: Thursday, April 28, 2011 12:37 PM
To: Info
Subject: zašto mi je isključen broj

Poštovanje

Broj 024-716-421 mi je isključen sa današnjim danom, tj.28.04.2011. Neimirena obaveza je 457,64 din (martovski račun) sa rokom plaćanja do 20.04. U levom uglu računa stoji da dugujem 2.182.70 dinara koji je izmiren 5.04.2011 i uplatnica poslata faxom sa pošte

Állati dolgok

2011-04-14T18:47:00.003+02:00

Pipike gyerekei

Április 13.-án megszülettek Pipike kiscicái. Öt darab. A vége felé már úgy könyörögtünk neki, hogy ne legyen több. A mozgalmas családi események közepette a kutya elszabadult, és elkódorgott. Éjjel fél kettőig jártuk az utcákat, kerestük a Macit. Ma szerencsére megtalálták, és hazahozták. Most mindenki boldogan pihen. Én is szeretnék már :(

Maci

2011-04-11T15:25:00.000+02:00

Angi és Maci

2011-04-11T13:11:00.000+02:00

2011-02-12T11:00:00.001+01:00

Augusztus 9.e

2010-08-09T11:26:00.004+02:00

Én már megint beteg voltam. Tüdőgyulladés, hatodik alkalommal. Nagyon rossz volt. Ilyenkor mindig azt kívánom, hogy bár tél lenne, hideg, ne szenvedjek a melegtől még pluszba. Tavaly is ezt kívántam. Ezt a kívánságom, a többitől eltérően valaki fent feljegyezhette, mert ráadásul küldött még egy néhány téli tüdőgyulladást, hogy örüljek.

Ráértem megint gondolkozni, filozofálni. Megint arra jöttem rá, immár sokadszor, hogy az ember felelős a saját sorsáért. Minden azért történik, mert valamit megtettünk, vagy épp elmulasztottunk megtenni.
Beteg lettem, mert nem vigyáztam eléggé magamra. Izzadtan rohangáltam be a klímával hűtött helyiségekbe, majd ki megint a melegbe. "Nem értem rá" odafigyelni magamra, és meg is lett az eredménye. Pedig elég lett volna példát venni a macskámról. Ő képes naponta órákat tölteni csak a szőre rendezgetésével. Nekem pedig "nincs időm" lassan már a hajam rendbetételére sem. És én vagyok az "értelmes" ember.

Téma: Az ifjú Ganümédesz elrablása

2010-07-13T13:29:00.010+02:00

szobor az Olympiai múzeumból

Az ifjú Ganümédész nevével és történetével először Szabó Magda: „Zeusz küszöbén” c. regényében találkoztam. Ismertem és kedveltem a görög mondákat, de ettől épp megkímélt a Jóisten. Szabó Magda ismerte Ganümédesz történetét, csak nem gondolt bele, hogy milyen tartalom húzódik mögötte. Ő is csak akkor döbbent rá valóságra, mikor megpillantotta Zeusz szobrát Olympiában, ahogy kéjsóvár arccal cipeli a karján ülő kisfiút az Olümposzra. Addig neki is csak annyit mondott a történet, amennyit megtanult belőle görögórán. „A kis Ganümédész Trósz király fia volt. Ida hegyén legeltette a nyájat. Zeusznak annyira megtetszett a kisfiú, hogy egyből beleszeretett és sas képében elrabolta, felvitte magával az Olümposzra. A fiú később az istenek pohárnoka lett, és megkapta a főistentől a hallhatatlanságot is.”

Tudtam, hogy az ógörögöknél nem volt tabu a homoszexualitás, és fiatal fiúkkal is szeretkeztek. Mindig is büszke volta magamra, hogy tolerálni tudom a máságot, és ami két ember szabad akaratából történik, az felett nincs joga ítélkezni egy harmadiknak.

Michelangelo festménye

Michelangelo: Ganümédesz elrablása c. képén még meg sem botránkoztam. Viszi a sas felfelé a fiút, vagyis inkább fiatalembert, két karmával szétfeszítve fogja a lábait, a fiú ruhátlan, fenekével a sas alsó testéhez simul, kezével a nyakát öleli, úgy néznek ki, mintha máris aktus közben lennének, de mind a kettőnek tetszik a dolog. Szabad akarat, valakit rabolnak, az tiltakozik, kapálózik, inkább a nyakát töri, mint hogy valami méltatlan dolog történjen vele. Lent a földön egy kutya tátsa a száját, ugathat, vagy mi, de neki nem sok beleszólása van a dologba. Mi sem akarjunk.

Rembrandt festménye

A felháborodás, megbotránkozás akkor ért, mikor megnéztem Rembrant Ganümédesz elrablása című képét. Itt a mester kisfiúként, majdnem kisbabaként ábrázolja Ganümédeszt, akit a sas éppen virágszedés közben kaphatott el, ott vannak még a virágszálak, szorítsa apró kezében, még nem dobta el a feleslegessé vált terhet, pedig arcán már ott tükröződik az iszonyat és a félelem keveréke, sírhat kétségbeesetten torkaszakadtából, de fent a hegyen a birkáin kívül nem hallhatja meg senki sem. És egyébként is, amit Zeusz eltervez, annak megakadályozása legfeljebb Hérának szokott sikerülni, de ő most biztos nem ért rá. Igy viszi felfelé a sas Zeusz a babát, hiába sír, ordít, könyörög, ha tud egyáltalán beszélni. Ez már nem szabad akarat, szegény kicsike ruhája felhúzódva a derekán , a ruha vége a sas csőre között, bugyika nincs is rajta, kivan a kis kerek popsija, és mind összepisálta magát az iszonyattól, ott folyik ki a pisi picike kis mütyürüjén, de evvel nem foglalkozik a perverz állat. Sokszor mondtam már ki ezt a kifejezést, akkor is, amikor épp nem gondoltam komolyan, de ez most tényleg az. Ilyen kéjsóvár örömöt én még állat szemében nem láttam. Süljön ki az az erotomán szeme! Pfuj! Eddig is utáltam a sasokat, ezentúl még jobban fogom. Szerencsére errefelé nem sok szokott előfordulni.

Arcimboldo: A jó kertész portréja

2010-07-12T01:22:00.003+02:00

A jó kertész portréja

Hiszen ez egy tál zöldség! Hogy lesz ebből kertész? Hát így

Rubens: A három grácia

2010-07-11T11:42:00.009+02:00

Először a kifejezéssel találkoztam: rubensi alkat. „Kövér!”-legyintettem ötvenvalahány kilósan, talán még egy röpke pillanat erejéig elgondolkoztam azon, hogyan szeretkezhet férfi egy ilyen nőnek nevezett oldal-szalonnával.
Rubens képei nem ragadtak meg, kedvenc könyvemben, „A megfestett világ”-ban, ahol művészet ide vagy oda, kevés meztelenkedős kép volt, Rubenstől csak egyetlen egy képet találtam, az „Önarckép Isabella Branttal”, ahol a mester látható első feleségével. A nő ruhája földig érő bordó bársony, arany szegéllyel az alján, a felső részén deréktől felfelé világosabb virágos berakással. Tekintetemet inkább Isabella csúcsos, Merlin-varázslós kalapja és fodros bohócgallérja ragadta meg. A nő arcán fura arckifejezés ült. Olyan, mint azokon az emberekén, akik szeretnek úgy kikerekíteni egy történetet, hogy minél nagyobb és minél hősiesebb szerep jusson a saját személyüknek. Engem a Fitz Juliska nénire emlékeztetett, aki három házzal arrébb lakott tőlünk, sürün megjelent a nagymamánál, és vékony, csivitelő-csipogó hangjával beterítette az egész házat. Mikor elment, az volt az érzésem, hogy le kéne törölgetni a bútorokról hangjának nyomát, mert biztos ráragadt valami réteg a politúrra, és már nem fénylik olyan szépen. De a nagymamám is, aki egyébként mindenkit szívesen látott vendégül, csak a plafont nézte, mikor végre hazament. Később hallottam róla, hogy a férje megfojotta álmában egy párnával. Tökéletesen meg tudtam érteni.

Így aztán a Rubens házaspárral sem foglalkoztam különösebben egészen addig, míg meg nem ismertem Rubens „Három grácia” című képét.

A gráciák a görög mitológia Kháriszai, az egység, az öröm és a kellem szimbólumai, Zeusz lányai: a legfiatalabb Aglaia a Ragyogó, Euphroszüné az Öröm és a legidősebb Thaleia a Virágzó. Ők a föld termőképességének védelmezői, az emberek jótevői – kicsíráztatnak mindent, ami szemet–lelket gyönyörködtet, az ifjúságnak ők adnak testi–lelki szépséget. Ezért ők a szerelem védői, a kegyesség, a hála pártfogói, a múzsák mellett ők a költészet, zene és tánc patrónusai és egyben a művészet nagy mesterei is. Általában meztelenül és egymást érintve, ölelve ábrázolják őket.

Így van ez Rubens képén is. A „Három grácia“ nőalakjai közül kettő feleségeit ábrázolja: jobbról első felesége, Isabelle Brant látható, balról második felesége , Helen Fourment, akit az első feleség halála után vett nőül tizenhat éves korában az akkor ötvenhárom éves művész.

Isabella arcán már nyoma sincs annak a tudálékos, okoskodó arckifejezésnek, amit az „Önackép...“-en véltem felfedezni. Arcán inkább az orgazmus utáni elégedettség, jóllakottság sugárzik, amit a mesternek volt szerencséje megismerni, és még ennyi évvel a halála után is észben tartani, mivel a képet 1636-ban festette, amikor már hat éve Helen Fourment volt a felesége, akitől öt gyereke született (az utolsó gyereke, Konstanza Albertina, a mester halála után nyolc hónappal)

Nem ismerem részletesen Isabelle Brant önéletrajzát, de mintha ezen a képen terhes lenne. Vagy csak a mester fantáziája termékenyítette meg, mivel ő a legidősebb Khárisz, a Virágzó megtestesítője. Melleit sem a szexuális izgalom varázsolta feszesre, mint Helene Fourment formás kis cicijét, inkább gyerekszáj alakította csúcsosra a mellbimbót. Vastag combján a vékony, lecsusszanó fátyol inkább vonz, mint takar. Térde kövér, hájas gödrös, ellentétben a baloldalt álló Helene, a Ragyogó, márványsimaságú fiatal bőrével.
Helene térdei csak a "Bundácska" című képen válnak hájassá, ami egy pár évvel később készült.

A középen álló, harmadik nőalak kilétéről nem találtam semmit. Olyan, mint ha a két szélső nőalakot gyúrta volna egybe a művész, kilopva mind a kettőből azt, amit szexuálisan vonzónak, erotikusnak talált rajtuk.
A középső nőalak, az „Öröm“ háttal áll a képen, arca félprofilból látszik, mintha Helene nézne önmagával szembe egy háromrészes tükörben. A baloldalon álló nőalak haja leengedve, a középsőnek tarkóján kontyba fonva, a két nő frizuráját díszítő gyöngysor is hasonló. A test mintha Isabelle teste lenne. Idősebb a bőr, kidolgozottabbak az izmok. Erőteljes fenekén, amin egész nyugodtan megállna egy söröskorsó, baloldalt kidagad egy izomköteg, mivel a súly a bal lábon nyugszik. Farpofái közé beszorítva a jobboldali alak combjára tekeredő lehelletnyi kelme, az embert szinte arra ingereli, hogy kiszabadítsa a vékony anyagot.
Helene- Aglaia a baloldali nőalak, a legifjabb a nővérek közül. Mellét megkeményítette a nemi izgalom, bimbóját mintha most csókolta volna feszessé a mohó férfiszáj. Hasán sima a bőr, teste hibátlan és hamvas. De milyen is lenne egy tizenhat éves lánygyereké?

Rubens ezt a feleségét festette legtöbbet ruhátlanul. Nem is csoda, hogy öt gyereke született tőle.

„Mária a jobbik részt választotta”

2010-07-10T15:33:00.002+02:00

Diego Rodriguez de Silva y Velazquez: Krisztus Márta és Mária házában

Ma reggel, ahogy készülődtem a fürdőszobai tükör előtt, egy bibliai történeten gondolkoztam.

Jézus ahogy járt kelt a tanítványaival, elfáradt, és betért egy ismerőséhez, Mártához megpihenni.
Nem tudom, hogyan zajlott akkoriban a dolog, de szerintem pont úgy, ahogy mostanában is. Bementek, leültek, levetették a cipőjüket, hogy ne nyomja a lábukat, sóhajtoztak egy keveset, még mindig hallgattak, majd kértek vagy kaptak innivalót, és ahogy egy kicsit kipihenték magukat, elkezdtek beszélgetni. Mártának volt egy húga, Mária. Az is odaült, és hallgatta őket. Márta pedig rohangált, mint a mérgezett egér, sütött- főzött, csapkodta a fazekakat a konyhában, le- föl nyargalászott a szobában. Mária pedig, mint afféle kisebbik testvér akit jobban elkényeztettek, ott fülelt a beszélgetők között.
Mikor Márta ráunt, hogy csak ő szaladgál le-fel, Mária pedig egy keresztül szál szalmát sem tesz a vendégek ellátása körül , felcsattant:

– Ugyan Jézus, szólj már rá a testvéremre, hogy jöjjön és segítsen nekem!

Jézus pedig a következőket válaszolta:

"Márta, Márta, sok mindenre gondod van, és sok minden nyugtalanít, pedig csak egy a szükséges. Mária a jobbik részt választotta, nem is veszik el tőle soha."

Ezt én nem értem. Vagyis nem tudom elfogadni egyik magyarázatot sem.

Mert van a vallásos magyarázata, Jézus szavait hallgatni mindig fontosabb, mint a házimunkával foglalkozni. De azért ha mind a két nő odaül hallgatózni, hogy mit beszélnek a férfiak, akkor nem tudom, hogy mit ettek volna?

A másik magyarázat szerint a tanulás fontosabb és értékesebb a kétkezi munkánál. No, ez is okés. (És még a biblia a nőellenes, aki már akkor tanulásra buzdította a nőket!) Én is ezt magyarázom mindig a lányomnak. „Tanulj, gyerekem!“ El is hitte nekem, szót is fogad. Tanul rendesen, a jobbik részt választotta. Nekem pedig megmaradt a mosás, főzés, takarítás, mert a balabbik részt is meg kell csinálni valakinek.

Vagy pedig az egésznek a magyarázata és megfejtése a mondat második felében rejtőzik. Itt:...“ sok minden nyugtalanít, pedig csak egy a szükséges. „
Vagyis: nem kell idegeskedni, izgulni, mindig csak egyetlen egy cél legyen a szemünk előtt, és tántoríthatatlanul haladjunk az felé. (Amen)

Nyavajgás, jobb híján

2010-04-24T09:50:00.002+02:00

Két napja olyan migrénem van, hogy alig látok. Akinek már volt, tudja miről beszélek, minden tünettel, tokkal, vonóval ismeri. Aki nem, legyen hálás a Mindenhatónak.
Angi úgy köhög, hogy tegnap már az órát alig tudták megtartani tőle az iskolában.
Orvosolgattam itthon, ahogy a korlátozott mozgásom megengedte.
Reggel felhívtam az anyámat, akinek otthon mindig kész patikája van, hogy ha tud, és amennyiben ő nem beteg, hozzon valami orvosságot. Jó, mondta ő, ha megy a piacra, majd bejön.
Vártam, kb. eddig, majd kinéztem az ablakon.
A kapura kötve ezt a csomagot találtam, amit most felraktam ide.
Milyen kényelmes ez így, még köszönni sem kellett a saját gyerekének és az unokájának, ugye?

2010-04-17T12:11:00.006+02:00

Oroszlán aszcendens
Hogyan hat rád az aszcendensed?

Nem szereti a hétköznapi, alantas dolgokat, s bár nem volt sosem szorgalmas tanuló, élete során mégis magas pozícióig jut el. Már gyermekkorában tudta, hogyan kell távol tartania magát a tömegektől. ""Királyi"" modorra, természetes méltóságra tesz szert, ezzel aztán nemcsak csodálatot ébreszt másokban, hanem irigységet is. Mindenben a maximumra törekszik, akár lakberendezésről, akár karrierről vagy a gyermekei neveléséről van szó. Játékos természetű, szeret szórakozni, sportolni, versenyezni, megméretni - és nyerni! De nemcsak a sportban, hanem a szerencsejátékokban is. Ha nem vigyáz, gyógyíthatatlan szenvedélyévé válik a játék, amivel megkeseríti a saját és környezete életét.

Ma már szinte mindenki tudja, hogy melyik állatövi jegyben járt a Nap, amikor született. Ez a napjegye, amiből annyi derül ki, hogy milyen adottságokkal látta meg a napvilágot. Ám ahhoz, hogy a jövőre vonatkozó előrejelzés, illetve a személyiség árnyaltabb vonásai is kiderüljenek, szükség van az aszcendensre, amit a születési óra-perc és a születés helyének ismeretében lehet kiszámítani. Az a jegy, amelybe az aszcendens kerül – az úgynevezett felkelő jegy. S hogy miért „felkelő jegy?” Mert azt a pont jelöli, ahol a születés pillanatában éppen felkelőben volt a Nap. Az aszcendens nemcsak befolyásolja a Napjegy adta tulajdonságokat, de megmutatja azt is, hogyan sikerül valóra váltani mindazt, amit a Napjegy „belénk kódolt”.

Nap a Mérlegben
Hogyan hat rád a Nap

Ebben a jelben a Nap ereje csökken, ezért túl sok akaraterőt és kitartást nem tud adni. Ezért is kerüli a konfrontációt, a vitákat. Igazi diplomata, van érzéke a dolgok összekapcsolásához, tiszteli az értékeket, és mindennek megadja a módját. A szépség és a szeretet alapvető igénye. Személyiségét a Vénusz uralja. Kellemes a modora és vonzó a megjelenése, megnyerő, kedves és szellemes – tökéletes vendéglátó és tökéletes vendég. Szinte lubickol az olyan emberek között, akik osztják a véleményét. Nagyfokú szociális érzékkel rendelkezik és diplomatikus, akivel könnyen szót lehet érteni, mert a világot higgadtan, tárgyilagosan és realisztikusan szemléli. Képes harmóniát és békét teremteni a környezetében, így a lelkében dúló állandó feszültséget, labilitást a külvilág nem veszi észre, nem érzékeli. Legfeljebb annyit konstatálnak, hogy nehezen dönt, nem szívesen keveredik olyan dologba, ami a lelki nyugalmát felboríthatja. Szívesen odázza el a teendőket, különösen a kényes természetű döntéseket, mert abban reménykedik, hogy majd megoldódnak maguktól. Kitűnő tehetsége van arra is, hogy kibúvót találjon, ha olyasmire kérik, amihez nem fűlik a foga. Viszont késhegyig menő vitát tud folytatni olyan témában, amely őszintén érdekli. Rendkívül bohém lélek, legnagyobb erénye, hogy szívesen hallgat meg másokat, könnyedén bánik a szavakkal, bókokkal, de ez még nem jelenti azt, hogy hűtlen is. Egyszerűen akkor teljes az élete, ha sikerül elnyernie az emberek tetszését, ha hódíthat. Ez a lételeme. De attól még azt az egyet, az Igazit, a Társat szereti, hozzá tér haza, mellette érzi magát biztonságban. Diszharmonikus hatások nyomán kialakulhat a hiúság és az önimádat. Mindenkivel jóban szeretne lenni, nem vállalja az összeütközést, elvtelen. A látszólagos béke kedvéért hajlandó a megalkuvásra.

Hold a Vízöntőben
Hogyan hat rád a Hold

A Hold az Uránusz-uralma alatt áll, rendkívül fogékony minden újra, van hajlama a tudományok, az irodalom és a művészetek iránt. Nem szereti a külső korlátokat, csak azt fogadja el, amit saját maga állít önmaga elé. Olykor ezek az erkölcsi, szellemi vagy egyéb elvárások jóval magasabbak, mint amit a család vagy a társadalom kíván, de ez nem érdekli. A fontos, hogy ""más legyen"", mint az átlag. Az alapvető hold- analógiák szinte semmilyen területen nem érvényesülnek. Női képletekben a szabadság és függetlenség vágya a termékenység rovására megy. Diszharmonikus aspektusok nyugtalanságot, különcködést, ideges zavarokat okoznak. Nem tudja elfogadni, tisztelni a tekintélyt. Viselkedése különc és extravagáns.

Merkúr a Mérlegben
Hogyan hat rád a Merkúr

Kiegyensúlyozott, fejlett szépérzékkel és művészi hajlamokkal ajándékozta meg a Merkúr. Behízelgő modorával már félig el is tudja érni a célját. Ezen felül azonban a vénuszi Mérleg elbizonytalaníthatja, nehezen tud dönteni. Kerül minden olyan témát, ami vitába torkollhat, és nagyon nehezen viseli a negatív híreket. Az egyensúlyra való törekvés érdekében hajlamos feladni önálló gondolkodását. Nagyon fontosnak tartja a külsőségeket, kapcsolataiban is ezek dominálnak. Rossz sugárzások mellett kiszámíthatatlan, szétszórt, kicsapongó, hűtlenségre hajlamos.

Vénusz a Skorpióban
Hogyan hat rád a Vénusz

A szelíd Vénusz ebben a jegyben erős érzékiséget, szenvedélyességet gerjeszt. Bár nehezen tárulkozik ki, de amikor megnyílik, óriási érzelmi energiát sugároz. Fellépése határozott, fontosnak tartja az anyagi biztonságot. A Skorpió féltékenysége időről időre fellobban a lelkében. És ez nemcsak a párkapcsolatban jelentkezik, hanem a barátságokban, sőt, a családon belül és a munkatársakkal szemben is. Negatív aspektusokban kicsapongó, féktelen, féltékeny, sértődékeny és összeférhetetlen lesz.

Mars a Rákban
Hogyan hat rád a Mars

Ebben a jegyben a Mars ereje csökken, és nem annyira a fizikai tulajdonságokra, mint inkább érzelmekre hat. Ha érzelmileg motíválva van, akkor bármire képes, még az árnyékát is át tudja ugrani, viszont ha ez a hajtóerő hiányzik, akkor bizonytalan, nyughatatlan, az akarata jelentősen függ a hangulatától. Ilyenkor egy helyben topogás és tanácstalanság jellemzi. Hamar ki tud jönni a béketűrésből, és ha feldühödik, akkor nagyon éles sértésekkel bombázza ellenfelét. Az otthonteremtés, a családalapítás ösztöne nagyon erős, annyira, hogy akár a karrierterveit is háttérbe szorítja. Rossz sugárzások esetén megalkuvó, döntésképtelen, akarata szeszélyes, gyakran költözik. Zavarok jelentkeznek a családban és az otthonban.

Jupiter a Nyilasban
Hogyan hat rád a Jupiter

A Jupiter a Nyilas jegy uraként elsősorban a hit és az erkölcs kérdéseit erősíti fel. Szívesen filozofálgat, és lelke mélyén őszintén és mélyen hisz valamiben (vallásban, filozófiában, politikai irányvonalban.) Az erkölcs élharcosa, az elesettek gyámolítója. A jogtalanság ellen még saját érdekeit háttérbe szorítva is síkra száll. Az igazság megtalálását, és mindennapi életbe való átvezetését életcéljának tartja. Alapjában véve kiegyensúlyozott, jó kedélyű, derűs életfelfogású, magabiztos személyiség, és érzi, hogy vezetésre született. Vonzódik a jogi, igazságügyi pályához. Ha a saját maga által felállított erkölcsi szintet az anyagiasság miatt mégsem tartja be, akkor kapzsivá válhat.

Szaturnusz a Bakban
Hogyan hat rád a Szaturnusz

Saját jegyében a Szaturnusz minden jó tulajdonsága érvényre jut: hatására ön szorgalmas, kitartó, alapos és megbízható. Törekvéseit többnyire siker koronázza, becsvágyát is előbb-utóbb ki tudja elégíteni. Céljaiért teljes erőbedobással küzd. Általában gyakorlati érzékkel rendelkezik, az elvont dolgok, az ábrándok távol állnak alkatától. Rossz tulajdonsága, hogy nem képes elviselni, ha valamiről le kell mondania. Gyermekeivel szemben szigorú, ami nem baj, de az már igen, hogyha a saját álmait akarja velük valóra váltatni.

Uránusz az Oroszlánban
Hogyan hat rád az Uránusz

Rendkívüli szabadságvágy, független, önálló és önérvényesítő természet, erős érzelmi élet és nemiség jellemzi. Szembeszáll a hagyományokkal és az elavult nézetekkel. Nem tűri a korlátokat, mindig, minden helyzetben saját magát tartja a legalkalmasabbnak a vezetésre. A hatalom megszerzése és megtartása olyan életcél, amiről sosem tud lemondani. A gyermeknevelésben a hagyományoktól eltérő elveket vall.

Neptunusz a Skorpióban
Hogyan hat rád a Neptunusz

Hallgatag, titokzatos, nehezen barátkozó, visszahúzódó jellem. Különlegesen mély érzésvilággal bír, amit nehezen tud megélni. Befelé forduló, gyakran magányos. Rendkívül erős az intuíciója, és fokozott érzékenysége van a mágia és az ezotéria iránt. Rossz aspektusok hatására kiszámíthatatlanná válik, az alkoholtól vár feloldást.

Plútó a Szűzben
Hogyan hat rád a Plútó

A gondolatai az élet racionalizálását szolgálják, figyelme a praktikum felé irányul. Kerül minden kockázatot, mindent előre eltervez, az átalakulást próbálja kiszámíthatóvá tenni. Ösztönösen mindenben a hibát keresi, és azonnal szóvá is teszi. A részletek figyelembe vételével jól látja a problémákat.

Forrás: ideklikk a sajátért!

Párkapcsolati konfliktusok kezelése csillagjegyek szerint

2010-04-16T13:42:00.002+02:00

Teljes cikk itt

Én csak a mérleget ragadtam ki - Endre és én mérlegek vagyunk

MÉRLEG: Problémák szőnyeg alá söprő taktikája már-már legendás. Azt viszont kevesen tudják, hogy ha egyszer belemegy a konfliktusba, a legharcosabb bajnok válik belőle. Ő az, aki sokáig tűr, aztán egyszer csak borít, és ez a veszekedés még egy Kos temperamentumot is meglephet. Nincs kegyelem. De ez tényleg csak kardinális, főleg párkapcsolati kérdésekben fordul elő nála. Igazából egészen eddig a pontig lehetetlen vele vitatkozni, mert vagy eleve elismeri a másik igazát, vagy tisztában van ugyan a sajátjával, de nem megy bele a harcba. Igen ritkán fordul elő, hogy veszekedne, ekkor viszont legyőzhetetlen, meggyőzhetetlen és megalkuvást nem ismerő.

Na, erre vártam

2010-04-09T13:45:00.002+02:00

Egész pontosan arra, hogy legyen végre 3oo dinárom képkeretre. Vincent van Goghnál olvastam, hogy a virágzó fáit ábrázoló festményeket úgy szerette volna elhelyezni a falon, mint a Szentháromságot. Én is a köcsögéket. Az atya már megvan, a fiú és a szentlélek financiális akadályok végett még várat magára :)

Angi és a tulipánok

2010-04-08T16:20:00.002+02:00

Két napja mondta, még az a szerencse, hogy nem k.rva tulipánokat kell rajzolni. Bár a lottó ötöse jönne be ilyen jól! (vagy a lekaparós sorsjegyen egy 1.ooo dináros találat - Ne szórakozzon velem drága jó Sztrovacsek, annyi pénz nincs is!)

Ma tulipánokat kellett rajzolnia az órán. A tanárnő öt percig szidta, hogy mennyire istentelenül lusta, de tehetséges. Tudok róla :D.És még rendetlen is, de imádom!

"A boldogságról orvosi szemmel" - Dr. Borsi Lieber Katalin írása

2010-04-08T10:00:00.006+02:00

Szinte Endre (áldott vagy te az asszonyok között) bejegyzésének párjaként kínálkozik az én mai posztom. Nagyon szinkronban tudunk mi együttműködni, főleg, ha nem vagyok dögrováson. Most épp igen, de javulok. Csuklani már pölö fájdalommentesen tudok! (nem röhögni, eddig az is fájdalmat okozott, ahogy hirtelen megmozdult a mellkasom)
De hátha a boldogság tudatos keresése majd segít.
A BOLDOGSÁGRÓL ORVOSI SZEMMEL
(a cikk megtalálható a Webbeteg oldalán ITT
"A boldogság mindenki életében ugyanazt az állapotot jelenti. A boldogság alappillére a belső harmónia és a lelki béke megteremtése. A boldogságérzés eléréséhez azonban mindenki életében más és más tényező szükséges. A boldogságérzet kialakulásához számos dolog segít hozzá bennünket, a szervezetükben aktiválódó biokémiai folyamatok révén.

Milyen hormonok felelősek a mindenki által áhított boldogságért?

Bizonyára sokat hallatunk az ún. boldogsághormonról, amely endorfin néven ismert. Az endorfinok az agyban termelődő apró fehérjemolekulák, feladatuk a kémiai információ szállítása, ún. neurotranszmitterek által. Csökkentik a testi és lelki fájdalomérzetet, és boldogságérzést okoznak. Hatásuk akár 12 órán keresztül is tarthat.
Az oxitocint a szex, a boldogság és a nyugalom triászával jellemzik. Az endorfin mellett szintén szeretethormonként tartják számon. Nyugtató hatása révén segít a stressz oldásában, és a félelem leküzdésében is fontos szerepet játszik. A szexuális együttlét során felszabaduló nagy mennyiségű oxitocin felelős az orgazmusért, azonban az endorfinok és az oxitocin együttesen váltja ki az együttlét utáni boldogságérzést.
A boldogság és az elégedettség 3 tényező függvénye
Minél erősebben érzi bárki is az emberi kötődést, a hálát, a kíváncsiságot, a barátságot és a lelkesedést, annál inkább elégedett az élettel. A pszichológusok szerint a boldogság egyik legfőbb eszköze a humor.
A boldogság és az elégedettség 3 tényező függvénye>>

Az anya-gyermek közötti erős kapocs kialakulásának alapköve a szülés során felszabaduló nagy mennyiségű oxitocinhormon. Hangulatjavító hatására kutatások sorozata mutatott rá, megismerték memóriaserkentő tulajdonságát, illetve azt, hogy szerepet játszik a párkapcsolatokban az összetartozás érzésének erősítésében, a szocializációs folyamatokban. Erősíti az immunrendszert, védő hatással bír a szívbetegségekkel szemben.

A dopamin is az információ továbbításában szerepet játszó fehérjemolekula. Serkentőleg hat a szervezetre, energikusabbá varázsol minket.

A fenil-etil-amin az amfetaminok családjába tartozó vegyület, amelynek legismertebb hatása az eufória. Kedélyjavító hormon, a szerelem felfokozott lelki állapotáért, a jól ismert jelekért - úgymint heves szívdobogás, elpirulás, stb. – ennek az apró kis molekulának a fokozott termelődése tehető felelőssé. Azonban ahogy a szerelem eufóriáját kiváltja, a lángoló érzés elmúlásáért is felelős.

Hogyan hat a szex az egészségünkre?
Akinek nemi élete kiegyensúlyozott, számos pszichés probléma ellen fokozottan védett, mint a nemi életet nem élők. A jó szex növeli a magabiztosságot, és segíti a pszichés kiegyensúlyozottság megtartását. A rendszeres, örömteli szexuális élet csökkenti számos pszichiátriai zavar, köztük a depresszió kockázatát.
Hogyan hat a szex az egészségünkre? >>
A szerotonin is eufóriát okoz, hatására boldognak és gondtalannak érezzük magunkat.

A tiroxin nevű hormont a pajzsmirigy termeli. Optimális mennyiségű tiroxin hormon esetén kiegyensúlyozottak és boldogok vagyunk. Ha a vérben a normálisnál alacsonyabb a koncentrációja fáradékonyság, rossz hangulat fog minket jellemezni.

A szervezetben lezajló biokémiai folyamatok láncreakcióját különböző élethelyzetek - akár egy kellemes emléket felidéző illat – válthatják ki.
Milyen élethelyzetek vezetnek a szeretethormonok felszabadulásához és a boldogságérzet kialakulásához?

A szerelem mindennapjaink fontos része.Elég, ha egy kósza pillantást vetünk szívünk választottjára vagy felidézzük az előző napok kellemes emlékét, tenyerünk izzadni kezd, elpirulunk, a torkukban érezzük szívünk dobbanásait. A jól ismert reakciók kialakulásáért a fenil-etil-amin nevű vegyület felszabadulása a felelős.
Hogyan hat a "szerelmi hormon" a testben?
Korábbi tanulmányok már bizonyították, hogy az oxitocin felerősíti a pozitív érzéseket, többek között a szülést megelőzően és a szexuális együttlét során is felszabadul.
Hogyan hat a "szerelmi hormon" a testben?>>

A következő érzelmi lépcsőt az oxitocin hormon okozza, hatására fokozódik a másik iránti vágy. Kutatási eredmények igazolják, hogy azoknak a pároknak, akik rendszeres, kiegyensúlyozott szexuális életet élnek, ezáltal rendszeres a szervezet oxitocin ellátása, boldogabb és tartósabb a párkapcsolatuk.

A kapcsolat előrehaladtával egyre erősebb kötődés alakul ki, amely az endorfinok felszabadulásának köszönhető. Energikusabbak és kipihentebbek leszünk, csökken az alvásigényünk, minden akadály leküzdésére képesnek érezzük magunkat. Mindezért a dopamin molekulák serkentő hatása a felelős.

Sokszor őrült ötletektől vezérelve olyan dolgokat cselekszünk, amit mi magunk sem tudunk megmagyarázni. Ez a szerotonin alacsony szintjének köszönhető, ugyanis a szerelmesek vérében szerotonin szint csökkenése észlelhető.
A sport szerepe a boldogságban

Leginkább a hosszabb távon folytatott aerob típusú, intenzív mozgásformák (kardio-edzés, futás, úszás) fokozzák az endorfinok felszabadulását, átlendítenek az úgynevezett holtponton, elnyomják a fáradtság és kimerültség érzését.

Másrészről a stressz következtében megemelkedik kortizol szintje, amely vérnyomás- és vércukoremelő hatással bír, szervi károsodásokhoz vezethet. A testedzés a megemelkedett kortizol szintjét visszaállítja a megfelelő értékre. A rendszeres sporttevékenység erőteljes pszichés hatással bír: visszaadja az ember önbizalmát, depressziós epizódok leküzdésében is nagyon jó eredménnyel alkalmazható.
Az alvás minősége is létfontosságú tényező

Azok az emberek, akik alvásproblémákkal küzdenek, hajlamosabbak a depresszióra. A kialvatlanság következménye a koncentrálóképesség csökkenése, az idegesség és a gyakori hangulatingadozás. Immunrendszerünk védekezőképessége is gyengül. Fontos, hogy megteremtsük a nyugodt és pihentető alváshoz az optimális körülményeket: például a hálószoba alacsony hőmérsékletével, fények kizárásával, megfelelő matrac kiválasztásával.
A fény szerepe

A fény látható és nem látható tartományai az élő szervezetre jótékony hatással vannak, jelenléte nélkülözhetetlen a szervezetben zajló legtöbb biokémiai és biofizikai folyamathoz. Gyógyító hatása ezen tulajdonságán alapul.

A fény:

* szabályozza az alvás és ébrenlét ritmusát (ezért a tobozmirigyben termelődő melatonin a felelős, amely álmosító hatással rendelkezik, koncentrációja éjjel tízszer magasabb, mint nappal)
* szabályozza az anyagcserét
* antitoxikus hatással bír
* serkenti a méregtelenítő folyamatokat
* optimalizálja a vérnyomást
* serkenti az immunrendszer működését
* szabályozza a testhőmérsékletet
* a nemi hormonok szabályozásában is szerepet játszik

A fény nagy mennyiségben káros, kis mennyiségben azonban elengedhetetlen a szervezet folyamatainak optimális működéséhez. A legjobb hatással a természetes napfény bír. A fényspektrum legfontosabb része az UV-fény, amely fénytartomány a legtöbb lámpaizzó és fénycső fényéből teljes mértékben hiányzik, azért azok az emberek, akik a napjuk nagy részét mesterséges fényben töltik, nem élvezhetik jótékony hatásait.
Hormonháztartásunk: hogyan változik meg tavasszal?
Tavasszal az embernek jobb a kedve, többet nevet és jobban érzi magát. Ez elsősorban a kikelettel járó fokozódó napfény jótékony hatásának köszönhető, amely fokozza a szerotinin hormon termelését.
Hormonháztartásunk: hogyan változik meg tavasszal?>>

A fény gyógyító hatását az orvostudomány számtalan területén alkalmazzák: sebgyógyítás, fájdalomcsillapítás, értágítás, gyulladáscsökkentés. Különböző bőrbetegségek (pl. pikkelysömör), depresszió és szembetegségek esetében is jó eredményeket érnek el bevetésével.

Néhány módszer, amely az endorfin felszabadulását serkenti: A csokoládé a legismertebb endorfin szintet fokozó étel. A chili paprika a meleg és csípő érzés következtében növeli az endorfin koncentrációját. A masszázs, a hideg-meleg vizes fürdők, gőzfürdők, szauna szintén jótékony hatásúak. A nevetés gyógyító ereje régóta ismert, a zenével együtt endorfin felszabadító hatással bírnak.

Mindezek ismeretében ne gondoljuk, hogy kizárólag a hormonok szintjén dől el az életünk boldog vagy boldogtalan volta. „A boldogság abból származik, amikor arra koncentrálunk, ami van, és nem arra, ami hiányzik.” (Andrew Matthews)

(A cikket írta: Dr. Borsi Lieber Katalin)

Dordje Balasevic: Panonski mornar

2010-04-04T19:35:00.002+02:00

KELLEMES HÚSVÉTI ÜNNEPEKET!

2010-04-03T19:31:00.002+02:00

Angi akvarelljei

2010-03-23T10:42:00.004+01:00

Különleges keresőszó

2010-03-21T10:57:00.002+01:00

A legkülönlegesebb keresőszó, amivel a blogomra találtak, az a "busman sütés" volt. Nem tudom, sikerült-e kiokosodni annak, aki idelátogatott, de ha nem, kisegítem. Szerintem úgy sütik, mint a többit :D

Márcis huszonegy, tavaszi vasárnap

2010-03-21T10:16:00.013+01:00

Nagyon szeretem a szép és különleges cipőket. Ebben a csokorban, amivel Kósa Kati barátnőm meglepett, inkább különleges lábbelik vannak, mint szépek. De van köztük olyan, amit talán még viselnék is.
original adidas
járókeretes, trendi nagyiknak
kevés volt az anyag
lábtyű, munkavédelmi felszerelés része
krokodilbőr után szabadon... sün
búvár hölgyeknek
bankrabláshoz
nagyon bátraknak
ezt még talán fel is húznám

Március tizenhat, kedd. Ismét művészettörténet, a willendorfi Vénusz

2010-03-16T12:55:00.009+01:00

"A willendorfi vénusz egy 11,1 cm-es, női alakot formázó szobrocska. 1908-ban bukkant rá Szombathy József régész az ausztriai Willendorf közelében található őskőkori lelőhelyen. Szemcsés mészkőből faragták (mely alapanyag nem jellemző a lelőhely környékén), és vörös okkerrel festették.
A lelőhely 1990-es újbóli rétegvizsgálata után a szobrot 24 000-22 000 évesre becsülik, a gravetti kultúra jellegzetes kisplasztikáihoz tartozik. Aránylag keveset tudunk a szobor eredetéről, a készítés módszereiről, és eredeti kulturális jelentőségéről.
A szobor készítője nem a reális ábrázolásra törekedett, hanem sokkal inkább idealizált nőalak megformázására. A szeméremajkak, a mellek és a gömbölyű has kifejezetten hangsúlyos, ezek a termékenységgel való erős kapcsolatra utalnak. A figura apró kezeit a melle felett összefonja, nincsenek határozott arcvonásai, a fejét hajfonatok, vagy valamiféle fejfedő borítja.
Egyes modern elemzések tiltakoznak a szobrocska megnevezése ellen, amely önkéntelenül is a kövérkés figura összehasonlítását sugallja a klasszikus Venus elképzelésekkel. Más vélemények szerint a kis figura ironikus megnevezése jól esik egybe azzal, amit mi az akkori nőkről, és ízlésről gondolunk. Ezzel párhuzamosan más hivatalos vélemények a szobor a kőkorszaki Európa Föld-Anya istenségeként azonosítja a szobrocskát. Más vélemények szerint a szobrocska az előkelő társadalmi pozíciót szimbolizálja a vadászó-gyűjtögető közösségben, még pontosabban a matriarchális közösség vezetőjének szimbolóuma is lehet. A hangsúlyozott termékenységben a biztonság és a siker jelképeit látják. A kövérség ugyanis nem feltétlenül a termékenységgel kapcsolatos, hanem az egyén túlélési képességeivel is összefügg az adott korban. Az akkori populáció átlagéletkora nem tette lehetővé, hogy a túltápláltsággal összefüggő keringési betegségek kialakuljanak, ezzel szemben a jóltápláltság a jólétre és az ínséges periódusok eltűrésére utal. Hasonló testalkat mai vadász-gyűjtögető népeknél is előfordul, a steatopygia (zsírfarúság) egyik legfeltűnőbb példája a khoi(szan), más néven busman nőknél fordul elő.
A szobor lábának kialakítása nem teszi lehetővé, hogy megálljon (bár az alja törött, így annak eredeti jellege nem rekonstruálható biztosan). E miatt valószínűsíthető, hogy azt inkább kézben tartották, mintsem csak nézték volna. Néhány archeológus az anya-istenség helyett sokkal inkább szerencsehozó kabalának tartja. Néhányan azt a lehetőséget is felvetették, hogy a szobor kialakítása olyan, hogy azt a hüvelybe is fel lehet helyezni, talán mint termékenységi kabala."

Így a hivatalos magyarázat a Wikiből. Megint folyik a parasztvakítás, megpróbálnak palira venni. Az a rész tetszik benne a legjobban, mikor Föld-Anya istenségként azonosítják a szobrocskát. Igen, a Playboy pedig imádságos könyv, tudod. Vagy (ez még jobb) ismeretterjesztő jelleggel készül. Nem kell túlspirázni a dolgokat, a férfiak abban az időben is férfiak voltak, sokat vándoroltak, és asszony híján szerettek este valamit nézegetni lefekvés előtt.
Szerintem volt ennek az isten szobrocskának keze is, csak használat közben letört. Egy legalább biztos, amin az ujjak egy felnőtt férfi péniszvastagságának megfelelő lyukat zártak be. :)

A másik kedvenc mondatom az, mi szerint olyan a szobor kialakítása, hogy fel lehet helyezni a női hűvelybe. Akkor inkább fallosz alakúra faragták volna, ha már oda szándékoztak feldugdosni. Egyik nő nem bírja megtermékenyíteni a másik nőt. Vagy a fene tudja. Amennyiben hiszünk abban, hogy a Szentlélek nőnemű , akkor még egy példa van rá a történelem folyamán.

Ez egy kövér nő szobra. Szerették a telt idomokat, de mivel akkor nem kényelmes életmódot folytattak sem a nők, sem a férfiak, ritkaságszámba ment a duci nő.

Szerintem így történt a dolog: Elment az egyik vándorolni, ment ment, hosszú időn keresztül, majd visszaérkezett a falujába. (Vagy mijébe. Sátortáborába. No, mindegy, ahol lakott)
Míg pakolgatta ki a zsákját, beszélgetett a haverjával. Mondja neki:
– Te, hogy én mekkora bulát láttam!
– Ne mondd, mekkorát?
– Várjá’ majd mindjárt megmutatom.
És kifaragta mészkőből a willendorfi Vénuszt. Mi pedig azóta találgatjuk, hogy mi ez.
Ps. a szobor fején nem a haja van. Szakajtó. Ronda lehetett a pofája az istenadtának.

A kefélés előnyeiről néhány mondatban

2010-03-14T18:18:00.000+01:00

Tömören és velősen

Március tizenhárom, szombat

2010-03-13T10:45:00.007+01:00

nincs kép, mert még soha nem jutott eszembe lefotózni a rántott csirkemellet, de majd pótolom

Rántott csirkemell, ahogy én készítem
(mivel ilyesmiket nem szabad ennem, legalább beszélek róla, miközben müzlit kanalazok)

Lefejtem a csontról a húst. A vastag részét éles késsel hosszában elvágom, hogy körülbelül két egyforma szeletet kapjak. Egy csirkemellből hat szelet rántott hús lesz, négy nagy és két kicsi.
Beszórom vegetával, és állni hagyom addig, míg elkészítem a tojásokat a panírhoz. Feltörök három tojást, késhegynyi vegetát teszek bele, egy kis löttyintésnyi tejet, és három gerezd foghagymát nyomok bele. Kiklopfolom a hússzeleteket, és a morzsába mártogatom, majd a tejes kencébe, és megint a morzsába. Minden szeletet előre elkészítek, és egymás mellé egy tálcára rakom. Ez azért is jó, mert nem kell sütés közben kapkodni kulimászos kézzel, van az embernek ideje a kimért mozdulatokra, és nem lesz tökig paníros. Felforrósítom az olajat, és a hússzeletek mindkét oldalán szép, világos színűre sütöm. Egy műanyag edényt kibélelek konyhai törlővel, ami felissza a felesleges zsiradékot, és abba rakom a kisütött hússzeleteket, majd rárakom a fedelét, hogy puhuljon alatta.
Lehet fogyasztani, nagyon finom. Próbáltam már, hogy reszelt sajtot vagy szezámmagot szórok a morzsába, úgy is nagyon jó.

Mikor nincs időm sokáig szöszögni a panírozással, akkor csak hosszában felvagdosom a csirkemellfilét (kb. ujjnyi vastag darabokat kapok), bevegetázom és mozsába mártom, majd kisütöm.(nem hiba, tojásos masszába nem szoktam beleforgatni. Felesleges pepecselés)
Ehhez valami tejfölös kence illik, amibe bele lehet mártogatni a kisült húsdarabokat.
Tejfölös kence:

1 pohár tejföl, amibe 2-3 gerezd foghagymát nyomunk, ha van, egy kis citromlevet, sót és borsot keverünk hozzá.

De lehet bele tenni reszelt uborkát, olíva olajat, joghurtot is, akkor már tzatziki lesz belőle.

Túlélte :)

2010-03-12T09:28:00.000+01:00

Szadizzuk a macskát

2010-03-12T09:00:00.009+01:00

Pparazzi fotó

2010-03-05T20:50:00.001+01:00

Ime a bizonyíték: nem is lila

Macskás képek

2010-03-03T11:09:00.007+01:00

Pipike kifeküdt

bájoska
csomaglópapír alatt

Március harmadika, szerda

2010-03-03T10:50:00.001+01:00

Egy hete nem blogzottam. Azóta a fenti kép a panorámám. Nem túl szórakoztató. Igaz, kicsit lejjebb van egy tévé nevezetű unalomgerjesztő szerkezet is, amit nézni lehetne jobb híján, de nem köt le. Vagy alszom, vagy pedig csöndben szenvedek, és elmélkedek arról, mit fogok tenni, ha megint bírok mozogni. Megint beteg vagyok, és ismét tüdőgyulladás. Nem sikerült elkerülni az életmódváltással.
Pipike fotómodell lett, az injekciós nővérek lefényképezték, mert annyira megtetszett nekik. Egyébként tényleg szép. És valamiért mintha megérezte volna, hogy beteg vagyok, velem nyugodtabb. Sokszor behúzódik mellém a takaró alá, és odafekszik a fájós felemre. És akkor mintha kevésbé fájna. A macskák nagyon titokzatos és csodálatos lények.

Angi rajza

2010-02-22T17:36:00.000+01:00

köcsög és mozsár

Spanyol szél

2010-02-22T11:17:00.004+01:00

Spanyol szél

Van egy fajta sütemény, aminek elkészítésére évente egyszer, ha rászánom magam. Időigényes, drága, nehéz … mit mondjak még ami negatívum? De az íze… az fenséges!

Ezt a receptet a Zoli a legnagyobb infláció és szegénység kellős közepén hozta az „Inomag”-ból, ahol dolgozott, evvel kínálták meg a szerb kolléganői. Elkérte a receptet és hazahozta nekem, készítsek ilyent. Mondtam neki, jó, de majd ha a tepsin kívül más is lesz a hozzávalók közül.
Mikor sikerült minden összevadászni, ami kellett hozzá, elkészítettem. Ahogy belekóstoltam, rájöttem, hogy amiket eddig édességként ismertem, elbújhatnak ez a csoda mögött. Vagy ez nem édesség, hanem egyenesen mennyei manna, ambrózia az istenek poharából.
Krémes, édes, lágyan omlik szét az ember szájában, csokoládés is, diós is, sőt, még tejszínhab is van benne. Meg ezer kalória szeletenként (enyhe túlzással), de amikor eszi, nem gondol vele az ember.
A nevét spanyol szélre lehetne fordítani, de még nem sikerült megfejteni ez a tizenév alatt, amióta készítem, hogy mi benne a spanyol, és mi a szél.

Az én receptem az idők folyamán módosult. Nem egyszerűsítettem, nem bonyolítottam, csak a saját családom ízlésére kalapáltam.

Íme a recept, ahogy én készítem:

Így kell kezdeni: 4 tojás fehérjét felverni, mikor már elég kemény a hab, belekeverni 2o dkg cukrot, és egy kevéske ecetet. Sütőpapírral vagy fóliával lefedni a tepsi hátulját, és egyenletesen rásimítani a tojásfehérjés masszát. Egy óráig szárítani 15o fokon a sütőben.

Ezt háromszor meg kell ismételni, mert három lap kell belőle.

Itt egy kis magyarázat szükséges. A fóliával való befedés nagyon jól hangzik, de nem funkcionál. A sütőpapírról azt sem tudom, hogy micsoda, ezért én közönséges A4-es papírlapot szoktam bekenni olajjal, és erre simítom a habot. Tegnap kipróbáltuk még egyszer a fóliás dolgot, ismét nem jött be. Úgy ráragadt, hogy ketten nem bírtuk lefeszíteni róla. Melegen még valamennyire lejön, de hidegen nincs az az isten, aki eltávolítsa.

Míg a lapok száradnak a sütőben, el lehet készíteni a krémet.
Egy liter tejet fel kell főzni a tojások sárgájával, 1o deka főzőcsokival, 1o deka darált dióval és két pudinggal. Mikor kihűlt, hozzákeverünk 1o deka porcukorral kikevert 25 deka margarint.

Fél liter tejszínt felverünk habnak, esetleg egy kis vaníliás cukor hozzáadásával.

Legalulra kerül a szárított tojásfehérjés lap. Arra megy a barna krém, amit megkenünk felvert tejszínhabbal, és ezt így háromszor megismételni.

A sütemény nem fogyasztható azonnal, várni kell, míg a tojásfehérjés rész megpuhul, a csokis-diós krém összeérik a tejszínhab ízével és az egész egy krémes, lágy masszát alkot.

Jó étvágyat!

Február 22.-e, hétfő. Képzeletbeli utazás

2010-02-22T09:39:00.008+01:00

sárga szári

Én nagyon szeretek utazni. Mostanában csak szeretnék, de mindegy. Ezért legalább a képzeletbeli utazások lehetőségét szoktam kihasználni. Van egy nagyon kedves barátnőm, Kósa B. Katalin, a Szerena-szisztéma írónője, ő rendszeresen ellát pps-ekkel. Így a képek segítségével olyan helyekre juthatok el, ahova másképp a büdös életben soha. Képzeletben sétálgathatok Mekkában, Dubaiban, vagy bekukucskálhatok az indiai szent barlangok mélyére. De még a legtrendibb szári viselet dolgában is képben vagyok.

Az utazás mellett az állatokat szeretem a legjobban. Mostanában főleg azokat is csak nézegetni, mert mióta megvan a Pipi (macska), azóta nem tudom elképzelni, hogy élő állat megmaradna a lakásban ez a hiperaktív, macskabőrbe bújt rottweiler mellett. Ami leverhető volt, azt már mind leverte, ami szétrágható, azt szétrágta. Ha vele kezdem volna az állattartó karrieremet, már nem tartanék semmit. Úgy, mint mikor egy angyali gyerek után születik egy második, aki a tűzön sem égne meg. Ha ő lett volna az első, második biztos nem lenne.
Így csak nézegetem az állatokat. Szerencsére itt a net, gyönyörködhetek bennük. Nemrégen fedeztem fel, hogy a National Geographic oldalán nem csak az állatok képei, főbb jellegzetességei, és élőhelye van fenn, hanem a hangjukat is lehet hallani. Remélem, hamarosan azt is feltalálják, hogy a komputeren keresztül a szagokat is lehessen érezni :).

Február húsz, amely napon tortareceptet nézegetek, még nem fajultam a tettlegességig

2010-02-20T10:06:00.003+01:00

de már csak egy paraszthajszálra vagyok hozzá

Mozart Torta

Tészta:

* 8 tojás
* 20 dkg porcukor
* 15 dkg darált dió
* 3 ek liszt
* 1/2 csomag sütőpor

A tojásokat kettéválasztjuk.A sárgákat addig keverjük a porcukorral amíg krémes és fehér lesz.Felverjük a fehérjét kemény habbá egy csipet sóval.Akkor jó,ha az edényt fejreállítjuk és nem esik ki belőle.A diót,a listet és a sütőport alaposan elkeverjük egymással,majd kanalanként belevegyítjük a felvert fehérjébe.Óvatosan dolgozzuk bele.Ha meg van,akkor beleöntjük a cukros tojássárgát és szintén óvatosan keverve beleforgatjuk a diós masszába.Sütőpapírral bélelt tortaformába öntjük és közepesen meleg sütőben tűpróbáig sütjük.Ha megsült,kivesszük a formából és rácson kihűtjük.3 részre vágjuk és megtöltjük a krémmel.

Krém:

* 20 dkg vaj
* 20 dkg porcukor
* 4 tojássárga
* 3 dkg liszt
* 2,5 dl tej
* 1 kávéscsésze fekete kávé
* 10 dk csokoládé{nálam most Tibi prémium étcsokoládé}

A négy tojássárgáját elkeverjük a tejjel,a kávéval,liszttel és porcukorral.Kis lángon besűrítjük puding sűrűségűre.Levesszük a tűzről és azonnal beledolgozzuk a vajat.Simára keverjük,majd kettévesszük.1/3 részt simán hagyunk,a 2/3 részébe beledolgozunk 10 dkg olvasztott csokoládét.Hagyjuk kihűlni teljesen.

Összeállítás:

Az alsó tortalapot megszórjuk 1 ek barna nádcukorral,erre rákenjük a csokoládékrémet{hagyjunk meg annyit,amennyit elégnek gondolunk a sütemény bevonására},erre tortalap,megint megszórjuk nádcukorral.Erre a kávékrém jön,erre pedig a torta teteje.Bevonjuk a maradék csokoládékrémmel és díszitjük.

Február 19.-e, Zsuzsanna napja

2010-02-19T13:26:00.004+01:00

pacsirta

Néphagyomány szerint, ha Zsuzsanna napján megszólal a pacsirta, nemsokára itt a jó idő! Ma most valamiért hiszek neki.

Egyben egyetlen élő Zsuzsa ismerősünknek, barátunknak, aki valójában cyberina , boldog névnapot kívánunk!
Endre, Marika

Február tizennyolc, amikor bebizonyítom, hogy felénk a vér nem vízből van, én is értek a festészethez

2010-02-18T10:34:00.007+01:00

Vénusz születése

Sandro Botticelli: Vénusz születése

Uffizi képtár, Firenze

"A kép Lorenzo di Pierfrancesco de Medici megbízásából készült. Vénusz a szépség szimbóluma, és születése a szépség megjelenésének a jelképe a földön. Ezt a pillanatot látjuk éppen, amikor a szépség és a szerelem istennõje a kagylóból partra száll, ahol már egy nimfa várja, hogy bíborszínû köpenyt terítsen rá."
olvasom a képről szóló ismertetőben.
Ismerem a festményt, vele együtt nőttem fel. Apámnak volt egy könyve, Megfestett világ, mikor már annyi éves voltam, (öt)hogy a kezembe merték adni, nézegettem, majd később analizálgattam, meg akartam találni Botticelli titkát. És egyszer csak megleltem. Ime, a részletes analízis:

A kagylóból kiemelkedő nőalak nyomorék. Az egyik válla csapottan lóg, leellenőriztem a tükörben, az én vállam akkor sem így áll, mikor az egyik kezem a melleimre teszem, a másikkal pedig "ott lent" takargatom magam.
Jobb lábának boltozata össze van nyomorítva, valószínűleg a kicsi cipők tették tönkre, akkor még ciki volt nőnek negyvenkettes cipőt hordani. Egyébként is a képen található összes alaknak ronda a lába. Milyen cipőket gyártottak akkoriban? A parton álló nimfa lábán egy akkora parasztbütykő van, hogy a szomszéd Ilonka néni, ha meglátná, rögtön megadná neki a cipésze telefonszámát, aki méretre készít cipőt, hogy legalább kényelmesen járjon az istenadta.
A tenger felől közeledő két istennek sincsenek sokkal jobb állapotban a lábai, de maradjunk meg Vénusznál.(Szegény! Ha tudná, hogy étolajat neveztek el róla! A kagylót pedig lenyúlta a Shell...)
Haladjunk lefelé: a mellei rendben vannak, jó feszes cickók, pont kényelmesen beleférnek egy férfitenyérbe. Akkor még nem lehettek divatban a nagy dudák, ez a mai kor szépségideálja, de szerencsére feltalálták hozzá a szilikont is. Még az én gyerekkoromban is azt mondták a nagymellű nőkre, hogy akkora cs.csei vannak, mint egy fejőstehénnek. Azóta a tehén lila lett, és a csokoládéspapíron legelészik. Nem emlékszem rá, hogy látszanak e a tőgyei. Kénytelen leszek venni egy Milkát.
A dereka: egyik felén szépen domborodik a csípőjénél, homokóra alkat, minden úgy, ahogy kell, a másik felén fiúsan egyenes. Megint kirohantam a fürdőszobába megnézni, nálam nem olyan. Még ha úgy előbillentem a combom, és az alsó lábszáram hátracsavarom, akkor sem.
Az istennőnek szép, kis kerek pocakja van, látszik, ő sem veti meg a finom ételeket.Pedig még nem is szült. Állítólag az egyik Medici ara állt modellt a képhez, hogy nézhetett ki a szerencsétlen öt gyerek után?
Ott lent, ahol a keze van, elég kopasznak tűnik, nem egy dzsungelnyuszi. Hm! Már akkor divatban lett volna a kopasz punci? Kár, hogy ott a haja, ez már sohasem fog kiderülni.
Combvastagság: minimum 62. No comment.
Az istennő alles zusammen megvan jó hetvenpár kiló. Hol van itt a szépség és az erotika?
Az arckifejezéséből sugárzik a sérülékenység. Szeme félig lesütve a forrongó habokra, (szeretet minden fogáshoz) szája sarkában félszeg mosoly. (Vajon őt is mindenki hülyének nézte és lekezelte?)

Február tizenhetedike, szerda, postvalentin hangulatba kerültem :)

2010-02-17T09:57:00.004+01:00

"A szerelem lényege, hogy két magányos lélek köszönti, megérinti és megvédi egymást."
Rilke

Február tizenkettedike, péntek

2010-02-12T09:09:00.003+01:00

Elgondolkodtató…

Vagy inkább sajnálatos.

Tegnap a postán jártam. Be kellett fizetni a telefonomra egy bizonyos összeget a februári hónapra előre, mert annyit telefonáltam a felvételi végett, hogy feltűnően megugrott az adatforgalmam. A hölgy, aki hívott a telefontársaságtól, azt mondta, már arra gyanakodtak, ellopta valaki a készülékemet. Ennek a hívásnak nagyon megörültem, mert ebből az derült ki, hogy emberek, sőt gondolkodó, gondoskodó emberek ülnek a vonal túlsó végén, nem pedig hülye automaták.
Boldogan mentem befizetni a kért összeget. Törődnek velem :D.

A kis postára mentem, ahol nincs nagy forgalom. Az egyik volt osztálytársam dolgozik ott. Mivel senki nem volt bent rajtunk kívül a teremben, beszélgettünk. Gyerekekről, jövőbeli terveikről, és a saját elrontott vagy nem elrontott életünkről (eredmény 1:1 ).

Ő pszichológiát akart tanulni, de a végén a Magyar Tanszéken kötött ki Újvidéken. Mondom neki, a pszichológia az én egyik kedvenc területem. Mondja, neki is, még mindig foglalkozik vele.
Mivel emberekkel van kapcsolatban mindennap több, mint húsz éve, megkértem válaszoljon az én egy, már évek óta foglalkoztató kérdésemre: Miért néznek engem hülyének a többiek, és miért becsülnek alá, mikor én úgyis el fogom érni azt, ami nekem fontos. Nem lehet csak úgy lesöpörni, ha kidobnak az ajtón, bemászok az ablakon. Nem erőszakosan, csak úgy, mint a Columbo felügyelő. Azt mondja, azért mert kedves vagyok az emberekkel, és mindig mosolygok. Hm. Keep smiling?!

Február ötödike, áldott péntek,amikor megmérettetem magam az IQ teszten

2010-02-05T10:25:00.003+01:00

eredményem

Ezt már feltettem egyszer a másik blogomban is, csak most megint eszembe jutott. Járkálok elő a jó példával, mert kiderült, hogy a lányom egész osztályában két kézzel jelentkezett mindenki IQ teszt kitöltésére, csak ő nem. Nehogy rossz legyen az eredménye :(. Most bátorítom, csak még előbb gyúrok rá egy kicsit, wazze, mert fel lehet tuningolni az eredményt. Vagy lerontani, mert tegnap egy másikon 118 lett. Igaz, most miközben oldottam, (időre van)a szomszéd itt dörömbölt a kapun, sőt, megpróbált telefonon is felhívni, de nem hagytam magam :D.

Február negyedike, csütörtök

2010-02-04T10:25:00.003+01:00

Édes drága jó atya úristenem!
Ma reggel visszaolvastam a tegnapi posztomat, és olyan irigységszagúnak tűnik. Pedig nem az. Nincs énnekem semmi bajom avval, aki dolgozik, de ha már eltűrik a munkahelyén, akkor ne hőbörögjön, hogy egy papírzsebkendővel többet kell bedobni a kukába, vagy a por mellett a morzsákat is be kell porszívóznia.
Ledolgoztam húsz évet, mindig volt köztünk egy pár olyan, aki bele akart szakadni a munkába. Vagyis az óbégatásba, hogy ő mennyit dolgozik. Nekem az ilyen nők, mert főleg nők voltak az illetők, mindig a tyúkra emlékeztettek aki, mikor végre kinyögte magából azt az egy szál tojást, akkora lármát csapott maga körül, hogy belesüketült az ember füle. A tyúk azért van, hogy tojjon. Ha nem tojik, akkor kotlik a tojásokon. Ha azt sem, akkor levágják, mert haszontalan. Oszt ennyi, fehéren-feketén, nincs ezen mit filózni. Habár már eleget emlegették nekem, hogy a lónak nem csak két oldala van. Miért? Van neki harmadik is, ami használható? Elöl harap, hátul rúg. A közepe meg kényelmetlen.

Február harmadika, szerda

2010-02-03T17:47:00.005+01:00

Ma egy közintézményben voltam. Nem írom ki a nevét, mert legközelebb lapáttal zavarnak ki belőle. Négy nő tolakodott a webkamerás felvételek előtt, és nézték a gyerekeket, mert a tetőterében egy internet hozzáférési lehetőséget alakítottak ki, ahol az iskolások játszani és okosodni tudnak. Nem azt nézték, milyen aranyosan játszanak, hanem azt, melyikük dobálja szét a szemetet. Az intézmény igazgatónője nem engedi, hogy szemetes kosarat rakjanak be, mert akkor a gyerekek enni fognak, és szétmorzsáznak. A takarítónő pedig már így is panaszkodott, hogy ma reggel az épület lépcsője előtt papír zsebkendőt (!!) talált a földön.
Én még ilyent nem láttam. Mármint, hogy kukkolják az embereket, még ha gyerekekről van szó, akkor is. Biztos ugyanezt csinálják a boltokban is a webkamerán keresztül, csak még nekem nem jött így a pofámba a helyzet.
Elsősorban is, a takarítónő azért van, hogy takarítson. Kap érte minimum 2o.ooo,oo dinárt, ami itt elég jó fizetésnek számít. Avval egyezek, hogy nem kell készakarva disznóólat csinálni az embernek amerre csak jár, de olyan hülyét is lámpással kell keresni, mint amilyen én vagyok, aki a táskájába hurcolássza a szemetet hazáig, mert nem talál szemeteskosarat az utcán.
A takarítónő, és a többi, aki állami alkalmazásban van, örüljön, hogy lyuk van a fenekén, és van munkahelye. Nem szakadnak bele a munkába, és viszonylag biztonságban vannak a fizetésüknek köszönhetően. Körülveszi őket egy szociális háló. Nem élnek máról holnapra, mint a madarak, vagy a többi ember, aki a privát szférában van alkalmazásban, vagy munkanélküli.
Az jutott eszembe hazafelé jövet, hogy aki dolgozik, annak a munka esik nehezére, aki pedig nem, annak az élet!
Aki nem hiszi, vagy nem is érti ezt, az örüljön neki, hogy úgy van.

Február kettő, nem süt, k.rva hideg van

2010-02-02T10:41:00.003+01:00

medve kint bóklászik, tehát nemsokára itt a tavasz. De most egyenlőre még ne álljunk neki a vetkőzésnek, inkább öltözzünk, vagy öltöztessünk. Például a blogot.
Ingyen letölthető blogsablonokat találtam itt ahonnan ezek a szép, fehér tulipánok is származnak.
Ezek is nagyon szépek, de én őszintén megvallva, nem töltöttem le onnan egyet sem. Meg kell próbálni.
Vagy innen.
Az Endrének is letöltöttem egyet, amit viszont nem bírok felrakni neki, mert én társzserző vagyok, ami úgy látszik olyan, mint az aláírási jog a bankban a cég folyószámlájára. Gazda nélkül nem boldogul vele az ember.

Február elseje, még mindig hétfő

2010-02-01T12:16:00.004+01:00

időjárás előrejelzés

"2010. feb. 1.

Hétfőn nyugat felől tovább csökken a felhőzet, már a csak a keleti megyékben számíthatunk gyenge havazásra, hószállingózásra. Főleg a délnyugati tájakon bújik elő a nap hosszabb időre. A kezdetben még erős, időnként viharos északnyugati szél fokozatosan mérséklődik. Hidegfronti hatással számolhatunk. Reggel -15 és -6 között, délután fagypont körül alakul a hőmérséklet.

Kedden gyakran erősen megnövekszik a felhőzet, elszórtan alakulhat ki hószállingózás, hózápor. Reggel kemény fagyokra van kilátás és nappal is 0 fok alatt maradhat a hőmérséklet.

Szerdán északon, csütörtökön főleg délnyugaton fordulhat elő havazás, hózápor. Marad a hideg téli idő. A pénteki párás, helyenként tartósan ködös idő után a hétvégén nedves és enyhe levegő érkezhet hazánk térségébe, sokfelé lehet csapadék."
(Forrás: itt )
No, azért mondom. Szerencséje lesz a medvének,és megússza a bántalmazást

Február elseje, hétfő

2010-02-01T11:23:00.005+01:00

Anyám, egész másról akartam írni, a Phoenix űrszonda képei nyomán végzett marsi sétámról, és a kéjgáz káros hatásáról a szervezetre valamint az ózonrétegre, és már majdnem megtaláltam itt a nappali sarkában a globális felmelegedés igazi okát, csak én mindig eltérítem magam témailag.
Azt, hogyan kerültem erre a helyre, örök rejtély fogja fedni. Ne is kutassunk utána.
Szeressük önmagunkat, mondjuk ki magunknak, szeretlek! – áll a cikkben , akinek esetleg nem lesz türelme elolvasni az én szöszögésem mellett más rinyálását is.
A cikk írója odaállt a tükör elé, és próbálta, próbálta kimondani önmagának, mennyire szereti, de csak egy „Szeretlek, te hülye!” lett belőle.
Megvan a megoldás, miért híztam meg! Azon túl, hogy finoman főzök. Jól főztem akkor is, mikor vékonyabb voltam. De akkor magamon kívül mást is szerettem. Mert … ciki bevallani, de szeretem önmagam. Vagy legalábbis nem utálom. No jó, egész békében megvagyunk egymással, jó barátokként. De!
Én, mikor valakit szeretek, akkor azt etetni akarom. Kutyát, macskát, embert, mindenkit. Már aki hagyja magát. A lányom nem, vékony, mint a nádszál, de nem is engedi, hogy tömjem. Magának kutyulja az ennivalót, ami főleg rizsből és akármi fellelhetőből áll, amit belekever, majd jól megfűszerezi. A rizs elég alacsony kalóriatartalmú és nem lehet megenni belőle egy zsákkal, így nem hizlal. Rizsdiéta itt , akit érdekel.
A kutya szegény, elpusztult, nagyon sajnálom, és ha tovább fogok beszélni róla, még jobban tönkrevágom a hangulatom, úgyhogy béke poraira, őt már nem kell többé etetni.
A macska öt hónapos, és négy kilón felül van, egyébként is stresszes evő, őt nem kell túlságosan biztatni az evésre.
Maradtam tehát én, a bennem lakozó szomorú és magányos kisgyermek, a kicsi én, ahogy a cikkben is említik, aki fél éven keresztül halálközeli állapotban leledzett. És ha már úgyis meghal, akkor legalább etessük meg még egyszer, utoljára. Nem halt meg. No, akkor még egyszer. Adjunk neki a finom és bőséges reggeli mellett ebédet és vacsorát is. Még mindig nem halt meg, de legalább az evéstől megvigasztalódott. És lett belőle szép, dús idomú nőszemély.
Most ezt a kicsi gyermeket gyalogoltatom naponta egy órán keresztül. És már nem kapja a finom papikat vacsorára. Eszik egy kis müzlit tejjel reggelire, ebédre húst, zöldséget és bármennyire szépen néz a fehér kenyérre, nem vágok neki. Érje be a teljes kiőrlésűvel, ha nagyon akar enni. Így ment le a majdnem egy hónap alatt öt kiló.

Szeretem önmagamat? Szeretem. És most már más is szeret. Így csak könnyebb :).

Január harmincegyedike, vasárnap

2010-01-31T18:44:00.002+01:00

így pihenünk mi

Január harmincegyedike, vasárnap. Holnap hétfő és február elseje, majd kedd másodika. Ez a naptári felsorolás nem a szellemi leépülés jele, hanem azon gondolkoztam, akkora zergenye van már hetek óta, ha pont február másodikán akar kisütni a nap, és visszazavarja a medvét a barlangjába, akkor lecsapom az égről. Vagy visszaráncigálom a medvét- még nem döntöttem. Elegem van a télből!

Kurt Vonnegut: Az ötös számú vágóhíd - part II

2010-01-25T12:05:00.002+01:00

Mivel a gugli előkelő második oldalton a blogomat dobja ki találatként, és hogy kapjanak valamit a kattintásukért, akik idelátogatnak, mégiscsak bemásolom a Wikiből, miről szól a regény:

"A történet főhőse az esetlen és ösztövér Billy Pilgrim, aki – miután Tralfamador bolygó lakói elrabolják – kiesik az időből, azaz tetszése szerint mozog élete különböző pontjai között, születésétől a haláláig. Akárcsak Vonnegut, Billy is megjárja a második világháborút, s miután ezredét szétverik, a dicsvágyó, ám agresszív és ostoba Roland Weary támogatja az esetlen Billyt a menekülésben. A németek elfogják őket, s rövidesen az elüszkösödött lábú Weary meghal, ám előtte még közli társaival, hogy Billy Pilgrim ölte meg őt. Egyikük, a zavarodott Paul Lazzaro esküt tesz Pilgrim meggyilkolására. A németek foglyaként mindannyian Drezdába kerülnek, s az ötös számú vágóhíd (Schlachthof Fünf) pincéjében szállásolják el őket, így lesznek tanúi az „Elba-parti Firenze” lebombázásának. A háborúból hazatérve Billy optometrikus lesz, s feleségül veszi a csúnya, kövér, ámde gazdag Valencia Merble-t, egy optometriai üzem tulajdonosának lányát, ekképpen maga is jómódú lesz. Évtizedekkel később túlél egy repülőgép-szerencsétlenséget és kórházba kerül – eközben a kórházi látogatásra induló felesége autójában szén-monoxid-mérgezésben meghal –, s ekkor tudatosul benne, hogy saját élete helyszínei között ugrál. Ugyanekkor derül ki, hogy előzőleg hosszabb időt töltött Tralfamador bolygón, a helyi állatkertben, ahol egy népszerű és gyönyörű pornófilmsztárral, Montana Wildhackkel egy plexikalitkában, a tralfamadoriak előtt élték emberi életüket, s közös gyermekük is született. Billy magáévá teszi a tralfamadoriak időszemléletét: életünk nem egymást követő események láncolata, ahogy mi látjuk, hanem minden egyes pillanata egyszerre létezik, múlt, jelen és jövő egyszerre meghatározott és mint eleve létező megváltozhatatlan. Igazából tehát nem halunk meg, hiszen sok másik pillanatban továbbra is élünk. Billy hátralévő életében a fatalista tralfamadori élet- és időszemléletet hirdeti, mígnem Lazzaro, több évtizedes ígéretét betartva, lelövi őt, de a következő pillanatban Billy csak átugrik élete egy másik pillanatába. Az „időből való kieséshez” igazodik Vonnegut történetmesélése is, azaz a különböző idősíkok folyamatosan váltakoznak, a németországi hómezőn csetlő-botló Billy Pilgrim egyszerre húsz évvel későbbi házassági évfordulóján, majd gyerekkorában találja magát stb.

Vonnegut ebben a regényében használta először híressé vált, szarkasztikus összegző mondatát: valahányszor a halálról esik szó, a szerző hozzáteszi: „Így megy ez” (angol eredetiben „And so it goes”). Mindez a tralfamadoriak fentebb ismertetett időszemléletét tükrözi: valahányszor valakinek a haláláról hallanak, a tralfamadoriak megvonják vállukat és így szólnak: „Így megy ez.” Ebben a kötetben is feltűnik Vonnegut regényeinek majd állandó szereplője és alteregója, a sci-fi író Kilgore Trout."
Forrás: pont itt

Kurt Vonnegut: Az ötös számú vágóhíd

2010-01-25T10:50:00.001+01:00

Az első, ami szembetűnt, hogy halálos nyugalommal tudott írni az átélt szenvedésekről, amik ténylegesen is megtörténtek vele, magáévá téve a tralfamadoriak életszemléletét, akik a halálról és a szenvedésről úgy vélekedtek, hogy „Így megy ez” mert életük négy idősíkban folyt, és csak az egyikben szenvedtek, a másik idősíkban tökre jól érezték magukat, lehet épp születésnapot ünnepeltek.
Én sem szoktam különösen hanyatt esni a rossz dolgokon, mikor már megtörtént, és magamhoz tértem, igyekszem elfelejteni. Csak én egy bibliai igével szoktam magam vigasztalni: „Szeret az Úr, mert életben hagyott”. Ami annyit jelent, hogy még mindig van időm szép dolgokat megélni, javítani azon, amit esetleg összekutyultam, bocsánatot kérni és jóvátenni, ha valaki ellen vétkeztem. A rosszra pedig ráeresztem a „delete” gombot. Nem tudom, hol lennék, ha nem így élem az életem.

Másik, amin úgyszintén nagyon jót szórakoztam az volt, mikor a trafalmadoriak elrabolják, és egy plexi kalickába csukják, hoznak mellé egy fiatal, nagyon dekoratív pornószínésznőt, hogy ne unatkozzon. A nő teherbe esik, akkora lesz, mint egy bálna, és tele lesz májfoltokkal. Vagyis magyarán elcsúnyul. Ne etessen engem senki avval, hogy van olyan férfi, aki szépnek találja a terhes feleségét vizenyősen felduzzadt testtel, ezer kilósan, amikor már arra sem képes, hogy maga bekösse a cipőfűzőjét. Az egész más tészta, büszkén sétálgat vele a városban, körbehordozva, mint a győzelmi áldozati véres kardot, mutogatva, „Ezt meg én csináltam, nézzétek meg, milyen klassz hím vagyok, képes voltam rá!” Ez a férfihiúság kategóriájába tartozik, és nem arról szól, hogy szépnek találja. Itt is magát ünnepeli, mint (majdnem) minden helyzetben.
Arról nem ír, de sejthető, hogy már eléggé unja a csinibabát, mert nincs az a szép, jó, vagy finom dolog, amiből az ember minden nap részesül, és nem un rá.

A volt komám mesélte egyszer azt az esetet, hogy Pesten álltak az egyik haverjával valamelyik hídon, és mikor meglátott egy jó nőt, spontánul kibukott belőle: „Nézd milyen klassz csaj! „ A haverja csak lakonikus rövidséggel annyit válaszolt rá:”Hagyd a francba, azt is unja valaki!”

Így megy ez. Folyt. Köv.

Január huszonöt, hétfő

2010-01-25T09:35:00.006+01:00

Mikor először olvastam Végel László összefoglalóját az egyik nyaráról, amiben azt írta „Ezen a nyáron sokat dolgoztam, elolvastam x könyvet…” megdöbbentem. Az olvasás munka?
A gyerekem apja „kiugrott paraszt”. (Ha van olyan, hogy „kiugrott pap”, miért ne lenne olyan is, hogy „kiugrott paraszt”? Hiszen a kiugrott pap élete végéig magán viseli a papi mentalitás jegyeit. Mint ahogy a kiugrott paraszt is, ha már nem a földet túrja, hanem más valamivel foglalkozik.)
Neki a munka szó alatt a fizikai munka értendő. Mivel a paraszt családoknál a „zasszony” hasznot hajtó munkaeszköznek számít, aki „pontosan és rendesen teszi a dolgát a haszonállat kategóriában”, mint ahogy ezt már leírtam a másik blogomban. Az olvasás csak „úri huncutság”, amit az ember akkor művel, ha már elvégezte az összes feladatát. Olyan egy asszonynál mikor szokott lenni? Éjszaka, amikor már annyira fáradt, hogy bealszik az arcára hulló könyv alatt, addig sem zavarja az éjjeli lámpa fénye, mert már annyi ereje sincs, hogy lekapcsolja.
Én ezt elhittem, mint megannyi más lélekölő hülyeséget, amit az idők során beszoptam.
De az olvasásról nem bírtam lemondani. Hiányzott a könyv, az okos sorok, amin napközben gondolkozni lehet, míg az ember az udvart söprögeti, vagy borsót fejt.
Tehát olvastam. Olvastam a fürdőszobában, olvastam palacsintasütés közben, olvastam arra várva, míg a vízköves kisbojlerben megmelegszik a másik két liter víz, amivel el tudom öblíteni az elmosott edényeket. Az olvasás elszórakoztatott és elgondolkodtatott.
Az olvasás „munka” mivoltára akkor kezdtem rájönni, mikor tavalyelőtt beléptem a Karcolat írói műhely Scriptoriumába. Véleményeztük egymás írásait, kiszedtük a hibákat.
Ez bizony munka, méghozzá "nehéz" szellemi munka. Míg az ember gyakorlatlan ezen a téren, jó sok időbe telik mire végez egy novellával, és olyan formába önti a véleményét, hogy a másik se sértődjön meg. Mert a kezdő írópalánta érzékeny és hamar felkapja a vizet, ha a véleményező bántja az „újszülött gyermekét”. Evvel mindenki így van, hiába is próbálja tagadni.

Most egy újféle „munkába” fogtam. Véleményt írok azokról a művekről, amiket elolvastam. Még egy kicsit bátortalan ez a kezdeményezésem, még ellenkezik bennem valami, hogy a regény rövid tartalmát is leírjam. Majd elolvassa az, akit érdekel. De a mű nyomán született gondolatokat már ki merem engedni magamból. Azok néha gyorsan történnek, mint pl. a Coelho regény elolvasása után, amitől szó- diarrhoeát kaptam, hogy finoman fejezzem ki magam, és van, ami érik bennem, mint K. Vonnegut „Az ötös számú vágóhíd”-ja okozta megdöbbenés. Húsz évig írta Vonnegut ezt a regényét. Remélem, nekem nem kell annyi a megemésztéséhez. De időre van szükségem. Egyenlőre csak annyit, hogy fantasztikus!

Január huszonnégy, vasárnap, amikor főzés közben, kiskonyhai szinten filozofálok

2010-01-24T12:53:00.004+01:00

Coleho: „A Piedra folyó partján ültem és sírtam” c. könyv elolvasása után keletkezett gondolataim

Vallásos giccs – írta valaki a könyvre. Nagyon megörültem ennek a kifejezésnek, mert én is úgy éreztem, tényleg az.
Coelho történetbe ágyazta, amit a különböző spiritualitást fejlesztő könyvek úton-útfélen trombitálnak: merjünk önmagunk lenni, vetkőzzük le a korlátainkat, a szüleink által belénk sulykolt gondolatokat a „rendes” életről. Toljuk háttérbe önmagunkban azt a „Másik”-at, aki mindig úgy cselekszik, ahogy az emberek, a társadalom elvárja tőle. Aki nem elég bátor arra, hogy nemet mondjon. Merjük választani a keskeny ösvényt, a rögösebbiket, veszélyesebbet, amin mindenki önmagának alkotja a szabályokat, és majd útközben derül ki, hogy azok megállják e a helyüket. Míg „úton” vagyunk, növeljük magunkban a hitet, mert kell valami kapaszkodó, ha emberileg gyöngének érezzük magunkat. Mindig azt szoktam mondogatni, az embernek akkor kell a hit, ha már csalódott önmaga erejében. Mikor emberként már „összesz.rta” magát, tökre padlóra került, onnan csak úgy tud feltápászkodni, mikor valakit maga mellé képzel, akit erősebbnek gondol önmagánál. Más úgy belépni egy ajtón, ha az ember azt gondolja, „Az Úr velem van”, mintha csak a Jóska vagy a Juli lépne be, aki épp leszokó félben van az alkoholizmusról, a kábítószerről vagy épp egy pocsék házasságból akar önerőből menekülni.

Talán az a baj, hogy én elég régóta a saját szabályaim szerint élek, talán az, hogy majdnem a fele életem tájékán találkoztam evvel a könyvvel, és előtte elolvastam már egy tonnányi írást, ami a hit növeléséről szól, nekem nem tetszett ez a regény.

Megjegyzem, ügyes húzás volt Coelhotól történetet kanyarintani egy divatos ideológia köré, megspékelni olyan dolgokkal, amik a felkapott vallási csoportok repertoárjában is szerepelnek, mint pl. a nyelveken szólás – megjegyzem, ez létezhet attól, hogy én nem hiszek benne. Sőt, meg is tudom magyarázni, miért. Lényegében a csecsemő is „nyelveken szól”, mikor a gőgicsél az édesanyjának. Ezt az állapotot teremti meg a felnőtt ember a „nyelveken szólással” Istenhez, amiben nem szab korlátokat a racionális, „értelmes emberi nyelven” történő gondolkozás. De én inkább megmaradok a Mianyánknál. Annak a kielemzésével is meg lehetne tölteni egy néhány száz oldalas könyvet.

Érdekes a regényben az a feltételezés, hogy Istennek van női arca. De erre magamtól is rájöttem a Biblia olvasása közben. Én Jézusban fedeztem fel női vonásokat. Mint egy jó anya, képes volt feláldozni magát a gyerekeiért, mert annyira szerette őket. Bocsásson meg a férfinem, de ők erre nem képesek. Hősködni igen, de „csak úgy”, szeretetből nem képesek feláldozni magukat. (Uff, én beszéltem :) )

Az Ószövetség istenképe haragvó jóisten, aki haragjában ölni tudott, egész városokat pusztított el a föld színéről, mint Szodoma és Gomorra, és akinek kegyeiért ölni tudtak, mint pl. Káin.
Aki képes megállni, hogy ne lépjen a bűn útjára, betartsa a biblia által felállított törvényeket, az megkapja jutalmát, aki nem, az elbukik, és örökké szenvedni fog. A biblia használati utasítás az embernek az emberhez.
Az Ószövetség az emberiség gyerekkorát írja le, az Újszövetség pedig a felnőttkort, amikor mindent megtehet az ember, csak nem biztos, hogy a hasznára válik.
„Jézus vére kiömlött az Univerzumba, és megváltja minden gyermekét a bűntől, aki hisz benne”
Rettenetes dolog lehet úgy haldokolni, hogy az ember bűnösnek érzi magát. De itt a kapaszkodó a végső órában, Jézus feláldozta magát, mint egy jó anya, és ha elfogadjuk az áldozatát, akkor nyugodt lélekkel csukhatjuk le a szemünket. A jó anya feltétel nélkül szeret, és mindent megbocsát. Isten női arca, vagyis az Atya, a fiú mellett ott a szentlélek, aki nő.
Gondoljunk csak a keresztvetésre: az Atya – fenn, a fejben, ahol a racionális gondolatok tanyáznak, a Fiú – lenn, sokkal lejjebb a szívtől, majdnem a vese tájékán, a vese pedig mint tudjuk szűrő, és nem árt alkalmazni ezt a szűrőt a cselekedeteink mérlegelésénél, majd fenn, a szív oldalán, és a másik, a jobb felünk megérintésével fejezzük be a keresztvetést. Megrajzoltuk önmagunkon az Y vonalat, mint a boncolásnál. És ezt is tesszük, ha szívből imádkozunk. Kitárjuk legbelsőbb lényünket. Aztán majd lesz valahogy. „Legyen meg a Te akaratod”.

A könyv tartalmáról bővebben itt (is) lehet tájékozódni.

Január húsz, szerdai nap, amikor meggyónom nemágyazásom történetét

2010-01-20T13:01:00.005+01:00

Majdnem tizenegy óra, ránézek a vetetlen ágyra, és eszembe jut, amit E. barátnőm mondott: „Ne told az ágyat sehová, mégsem megyünk hozzád!”

Nálam nem azért kell illőképpen bejelentkezni, mert olyan k-rvára elfoglalt ember vagyok, hanem mert össze kell tolnom a franciaágyat, és berakni az ágyneműt a szekrénybe, mielőtt vendégeket fogadok. Mióta külön fekvőhelyet alakítottam ki magamnak, a nappaliban alszom.
Most olvastam egy cikket a Hoxán

Én is valamikor arról ábrándoztam, hogy tökéletes anya és feleség leszek. Feleségnek nem kellettem, bármennyire is igyekeztem, soha egy dicsérő szót nem kaptam. Vagyis boccs, kaptam: a főztömet dicsérte. Az nekem nem elég. Minek dicsérgetni egy ennyire múlandó dolgot, mint az étel? Az nem alkotás. Azért eszünk, hogy éljünk. Aki azért él, hogy egyen, az elég szomorú dolog. Tudok főzni, és jól főzök. De ez nekem így természetes. Mostanában kezdte el emlegetni Angi, aki úgyszintén egész jól halad a főzés területén, „Tudod anya, vannak olyan nők, akik még egy rizsát sem tudnak normálisan megfőzni. Tiszta szottyos, mállós lett, amit G.-nál ettem!”
Nem árt megtanulni az apró konyhai fortélyokat az édesanyánktól. Vagy ha az nem tanítja meg, akkor máshonnan. Mert olvastam egy másik cikket is

Akár a saját életemet olvastam volna. Nem szeretett az anyám, nem ért rá velem foglalkozni. Még most sem ismerjük egymást, és már soha nem is fog megismerni. Ez olyan szakadék, amin nem lehet átlépni.
Nem haragszom rá, megértem, megbocsátottam már régen. Neki nem volt saját édesanyja, meghalt, mikor az anyám két éves volt. Az anyukaságot pedig tanulni kell. A saját édesanyánktól. Már megvolt az első gyerekem, mikor rájöttem, hogy nem jól nevelem, mert az anyám nevelési mintáját követem. Ő pedig úgy nevelt, ahogy a saját mostohaanyjától látta. Ekkor kezdtem el gondolkodni, változtatni kell: nem kéne úgy nevelni a saját édes gyerekemet, ahogy egy tanulatlan, szállási parasztasszony nevelte a mostoha gyerekeit.
Hideg, rideg, gőgös nő volt a nagymamám. Nem gonosz, csak lelketlen. Olyan, aki semmit nem szeretetből tesz, hanem azért, hogy meg ne szólják. Én sem szerettem. Pedig ő volt az egyetlen, aki névnapomon mindig felköszöntött. Jött szeptember tizenkettedikén, hozta a kerti virágokból összeállított csokrot, és egy zacskó házi süteményt, habcsókot, nápolyit és mézes puszedlit. Ezeket előre el lehetett készíteni, berakni a spájzba, és várni az időt, mikor menni KELL névnapot köszönteni. Semmi spontán szeretet, csak illem.
Mikor meghalt, mégis nagyon megsirattam. Ő volt az utolsó nagymamám. Az apám anyjának halálába azt hittem, beleőrülök, apámat az egyik hétvégén temettük, őt a másikon. Utánahalt a fiának. Nem tudta feldolgozni az elvesztését. Meg sem próbálta. Egy hétig nem evett, nem beszélt, majd meghalt.
Mama hívő keresztény volt. Az apám elveszítette a hitét, templomba csak az illem kedvéért járt.
Mikor a nagymamám meghalt, azt gondoltam, ment kiverekedni a fiának a helyet a mennyországban, hogy biztosan beeresszék. Úgy gondolta, a többi három gyereke már ellesz valahogy itt a földön nélküle. Neki mennie kell a legfeketébb bárányával.
És én is elleszek már nélküle. Előbb a gyász fájt, majd elkezdtek hiányozni a beszélgetések, amiket a nagymamámmal folytattunk.
Mikor meglátogattam, mindig a legkényelmesebb fotelébe ültetett, körberakott párnákkal, hogy még kényelmesebben üljek, és beszélgettünk.
Ezt kaptam tőle örökségül, a felismerést, hogy a gyerekekkel beszélgetni kell. Meghallgatni őket, időt szánni a fontos és nem fontos dolgaikra. Mert nekik úgyis fontos minden, ha már mesélnek róla.

Mikor hazajön délután Angi az iskolából, letudta a matek pótárát, rajzórát, befekszik az ágyamba, hogy egy kicsit felmelegedjen, én beleülök a fotelbe mellé, és mesél. Elmeséli, mi történt vele az iskolában, és arról is, hogy milyen gondolatok jártak közben a fejében. Jó egy órát szoktunk beszélgetni, még soha nem mértem, mennyit. Majd alszik egy keveset, reggel korán kel, hatkor vagy még előbb. Amikor felébred, már felesleges megágyazni, nemsokára itt a lefekvés ideje.
Ugye hogy nem kell tolni azt az ágyat sehová sem?

2010-01-18T13:12:00.001+01:00

Minden anyukának azt kéne kiírni a páncéljára, hogy "Harcra fel, győzni kell!"

Január tizenharmadika, szerda

2010-01-13T19:20:00.003+01:00

Ma hülye nap volt, letudva végre minden feladat, most egy pokrócban ülök a gép előtt, kakukkfű és zsája keverékéből készült teámat iszogatom. Nagyon finom. Hogy bírtam ki eddig egyáltalán nélküle? (és természetesen az Endre nélkül, de belőle nem adok senkinek :) )
Kakukkfűteát kell inni:
-megfázás megelőzésére
-megfázás kezelésére
-köhögésre
-torokfájásra
-egyéb légúti megbetegedések kezelésére
-emésztés javítására
-bélférgek kiírtására
-test bedörzsölésére
-füstölésre
-régen a fertőzések idején mint antibiotikum volt használatos
-nyákoldó
-köptető
-köhögés ingercsillapító
-görcsoldó
-asztma
-dohányosok hörghurutja
-időskori tüdőtágulás
-hörgőtágulás
-illóolaja fertőtlenít, serkenti az immunrendszer működését, fokozza a fehérvérsejtek termelődését, tehát fürdésre és inhalálásra nagyon hatékony.
A zsálya pedig:
-torokgyulladásra
-felső légúti panaszokra és
-felfúvódás ellen javalt, valamint
-izzadáscsökkentő hatása van.

Január tizenkettedike, kedd

2010-01-12T16:32:00.003+01:00

Boldog vagyok. Nem akarok filózgatni, aki megfogalmazásokat akar olvasni, megteheti itt.

Csak azt tudom, nemrégen még az is nehezemre esett, hogy felálljak. Ma pedig fejet mostam, segítettem a szomszédnak valami papír ügyekben, megmostam az ablakokat, kimostam és felraktam a függönyöket, legyalogoltam a kötelező egy óra hosszámat, és kedvet érzek a vasaláshoz :D

Bangó Margit Halk zene szól az ájszakában

2010-01-11T21:31:00.001+01:00

Halk zene szól az éjszakában
Érezned kell, hogy rád találtam
S, így lesz miénk a boldogság
Ne gondolj arra, ami fáj

Ne nézd többé a múltam
Megtévedt szív is szerethet
De nézz könnyes szemembe
Olvasd ki, hogy mily forrón szeretlek

A szívem háborgó tenger
S a szememből könnyek peregnek
Mert én téged szeretlek
Hagyd a múltat én sem kérdezem

Örülj, hogy itt vagy velem ne kérdezd miért könnyezem
Igazi nagy szerelem mily bennem ég
Szorítsd meg most a kezem boldogság maradj velem
Az ajkad úgy keresem mely lázban ég

Ne nézd többé a múltam
Megtévedt szív is szerethet
De nézz könnyes szemembe
Olvasd ki, hogy mily forrón szeretlek

A szívem háborgó tenger
S a szememből könnyek peregnek
Mert én téged szeretlek
Hagyd a múltat én sem kérdezem

Örülj, hogy itt vagy velem ne kérdezd miért könnyezem
Igazi nagy szerelem mily bennem ég
Szorítsd meg most a kezem boldogság maradj velem
Az ajkad úgy keresem mely lázban ég

Ne nézd többé a múltam
Megtévedt szív is szerethet
De nézz könnyes szemembe
Olvasd ki, hogy mily forrón szeretlek

A szívem háborgó tenger
S a szememből könnyek peregnek
Mert én téged szeretlek
Hagyd a múltat én sem kérdezem

Hagyd a múltat hisz én sem kérdezem

djordje balaševic prica o vasi ladačkom

2010-01-11T03:45:00.001+01:00

Csak még egyet zenélünk, aztán vége

2010-01-10T15:39:00.001+01:00

Január tíz, vasárnap déután, és még a napocska is kisütött

2010-01-10T14:43:00.002+01:00

Nem tehetek róla, egész nap ez a dal jár az eszembe. Fruzsi, emlékszel? Pesma naše mladosti

Január tizedike, vasárnap. Dúúrva horror, de a végén lévő tanulság igaz. Gyengébb idegzetűek ne olvassák

2010-01-10T05:18:00.001+01:00

Halott a test, csak néha gyomrában mozdulnak a szelek. Az izmokon apró mozgások futnak át, még nem kezdődött meg a folyamat. A puhább részek gyorsabban bomlanak. Először a gyomrot kezdik rágni belülről a savak. A tüdő még ép, nem horpadt be Összeszaladt egy kis vér, és egy erecskén keresztül a szívbe jutott. Dobbant egyet, majd még egyet. A tüdőbe levegő került, lassan megemelkedett a mellkas, a légcsövön távozott egy sóhaj.
Talán ujjperceit is megropogtatta. Nem látszott. Sötét van a koporsóban, a halk nesz összefolyt a szú percegésével a fában.
Mozdult a kéz, nekifeszült a fehér selyemborításnak. Engedett. Kinyitotta börtöne ajtaját, és kilépett. Álláról letépte a kendőt, a két fémpézt zsebébe dugta. Az apró halkan koccant, mint máskor.
Jár az élőhalott.
Végigment a gesztenyefáktól övezett úton, mint előtte annyiszor. Most már gyorsultak a léptei, mint akinek célja van. A családi házba sietett. Belesett az ablakon. Szülei, testvérei és anyja az asztal körül ültek, vacsoráztak. Arcuk kipirult az evés örömétől, álluk fénylett a lecsorgó zsírtól. Beszélgettek, nevetgéltek.

Elfordult az ablaktól, és a szeretője házához sietett. Szeretője, aki nemrég még sírva dobta koporsójára a nedves rögöt, már más szukával hentergett.

Járkálj csak élőhalott!
És hidd el, a temetőkapun hazudik a felirat „FELTÁMADUNK!”

Január kilenc

2010-01-09T19:03:00.001+01:00

Sylvia Plath

Születésnapi költemény
1
Kicsoda
A virágzás hava betelt. A gyümölcs
Elfogyott vagy rohad. Csupa száj vagyok.
Októberben raktározni kell.
A fészer dohos mint a múmiagyomor.
Szerszámok, nyelek, rozsdás ekevas.
Itt vagyok itthon, halott fejek közt.
Hadd üljek virágcserépbe
A pók úgyse figyel majd.
Eltömött muskátli a szívem.
Talán ha a szél nem lebegtetné tüdőm…
Szirmok között kutyatest szaglász. Fordítva nyílnak.
Csörömpölnek, mint hortenziabokrok.
Vigasztalnak szétmálló fejek
Kiket tegnap szögeztem fel:
Bennlakók, kik nem telelnek át.
Káposzták: féreg-lila, ezüst-máz
Makacs fülek, molyette-bőr ruha, de
zöldszívűek,
vénájuk disznózsírfehér.
Ó, a gyakorlat gyönyöre!
A narancsszín tököknek nincs szeme.
E termek tele nőkkel, ki azt hiszik,
Ők madarak.
Unalmas iskola ez.
Gyökér vagyok, kő, bagoly-hulladék
Minden álom nélkül.

Január nyolcadika, amiben eggyet szusszanunk a lírai hangulat után, és más szőrös dolgokról regélünk

2010-01-08T14:43:00.001+01:00

Ennyi líra és zenélés után tegyük le egy kicsit a lantot pihenni, mert még majd azt találja hinni a kedves olvasó, hogy állandóan ott jár az eszem, ahol másnak a madara sem.
Evezzünk egy kicsit más vizekre, témákra, beszéljünk pl. a háziállatokról.
Én szeptember negyedike óta egy Pipi nevű nőstény macskával osztom meg az ágyam és az életem nagy részét, aki először a becsületes Pamacs névre hallgatott, vagyis nem hallgatott, mert a tulajdonságai egy hiperaktív gyereknek és vérengző rotweilernek felelnek meg. A Pamacsból Pipiske lett, majd röviden csak Pipi, reménykedve abban, az csak egy urban legend, hogy a nevek visszahatnak viselőjének tulajdonságaira, és a Pipi név nem fogja arra késztetni, hogy pipi a szőnyegre, hanem szépen a ládába, ahogy ezt egy illemtudó cicakislánynak kell. Olvastam már komoly cikket is a szobatisztaságra szoktatásról, komolytalant is, Efraim Kishont tollából, és azt hittem, mindenre fel vagyok készülve. Kishont azt írta, hogy Cvindzsi azért mindig és kizárólag csak a piros szőnyegre, mert valószínűleg pipacsok között született, és a csecsemőkori élmények visszahatnak a tudatalattiban. Az én Pipim pedig valószínűleg a zöld gyepen látta meg a napvilágot, és vesztemre nálunk mindenhol zöld a szőnyeg. De még nem is pipi, azt elintézi szépen a ládában, hanem az a másik…, amit sokkal nehezebb eltávolítani. Kipróbáltam én már mindent, drága olajakat permeteztem szét, mert az egyik macskatanácsadó cikk szerint a cicus nem szereti a citromfű illatát. Nem is szerette, utálkozva tette a dolgát a szekrény mögött, de tette, rendületlenül. Egészen addig, míg valami isteni szikrától vezérelve szódabikarbónát szórtam a termékre. Ezen először megijedt, égnek meredt minden szál szőre, fújt is rá, majd megvetően megfordult, és az óta idilli bilihasználatban telnek napjaink.

Másik fura dolog, amiből Pipitől leckéket kaptam, az éjszakai vadászat. Tudtam, hogy a macskák ragadozók, és éjszaka vadásznak. De úgy gondoltam, ott van kiszórva tálkájába a Wiskas, vadássza, amikor akarja, én alszom. Így is volt ez egészen addig, míg öklömnyi szőrcsomóként majdnem az egész napját átaludta, éjszaka a hajamba kapaszkodva, napközben pedig egy „pótanyaként” funkcionáló barna pokrócba bújva. De ahogy felcseperedett, már nem volt elég a „prédát” megenni, előtte be kellett cserkészni, játszani vele, „megölni”, és csak azután elfogyasztani. Hatalmas csatákat vív főleg éjjel kettő és öt között, le fel rohangálva a lakásban, fújva, morogva, pofozgatva a macskaétel darabkákat, hogy reggelre kelve tele legyen a lakás legyőzött és félig megrágott „ellenfelekkel”.

Pipi elvileg a lányom macskája, csak valahogy mindig nálam köt ki, mivel én vagyok a házban minden személy ősanyja. Mióta megvan a macska egy dologban azért biztosak, vagyunk Angival: én már nem akarok kisgyereket, ő pedig még nem akar, legalábbis egy pár évig nem. Addig is jól kialussza magát. Utána már úgysem bír nyugodtan szunyálni a büdös életben soha többé.

Január hetedike, még mindig csütörtök van

2010-01-07T13:30:00.000+01:00

Január hetedike +18-as tartalommal

2010-01-07T10:56:00.000+01:00

Nem vagyok költő, legfeljebb a pénz kategóriában, sokkal szószátyárabb vagyok attól, hogy néhány sorba tudjam sűríteni mondanivalómat. De vannak élethelyzetek, amikor feleslegesé válik a szócséplés.Az emberből mégis kikívánkozik valami. Erre a legalkalmasabb forma a haiku. Egy ilyen ihletett alkalom után írtam meg ezt a pársorost, ami azóta is a kedvenc saját versem.

Haikuk

Az est becsoszog
csontos vén lábán puha
fekete mamusz

A hold bambán néz
tányérjából méz csorog
be a szobába

Gyertyaláng fénye
árnyékot vet a falra
tétován táncol

Gyűrött lepedők
buja takarásában
szusszan a kéj-vágy

Fejem válladon
összefonódott testünk
Laokon csoport

Dalol a lelkünk
szerelemről álmodik
átölel az éj

Január hatodika, szerda, amikor arra az elhatározásra jutottam, felrakok egy néhány novellámat ide

2010-01-06T13:18:00.000+01:00

2oo6-ban írtam ezt a novellát. Első "gyerekeim" egyike, a legkedvesebbek közül való. C'est la vie, csak a szerepek cserélődnek.

Rómeó és Júlia a virágoskertben

Egyszer volt, hol nem volt, az Óperenciás tengeren is túl, de lehet, épp a te kertedben ,volt egy Rózsa. Magányos és büszke , mint a Szépség általában. Tövében éldegélt egy néhány földigiliszta, de velük nem nagyon törődött a rátarti virág. Egyszer úgy tavasztájt nem messze tőle valami elkezdte emelgetni a földet, napról napra igyekezett kunkori szárával, zöld leveleivel a napfényre. Alighogy kibújt a földből két húsos levélkéje, rögtön szóba elegyedett a Rózsával. A Rózsa pedig, bármennyire is rátarti volt, már olyan régóta élt magányosan, hogy csodák csodájára(ő maga lepődött meg ezen leginkább), válaszolt neki. A Napraforgó, igen, mert ő volt a Rózsa mellett növekvő kis teremtmény, csodálta és érdekesnek találta a büszke növényt. Naphosszat elhallgatta, ahogy szépséges szájával történeteket mesél a nyárról, őszről, a télről és a fagyról, mindarról, amit még nem élt meg rövid élete során. A Rózsa elégedett volt, és végre boldog. Hisz olyan sokáig készülődött , hogy végre valaki csak őt csodálja, gyönyörködjön szirmai hamvasságában, bódító illatában! Tudta, nemsokára az ő életében is beköszönt az ősz. (az alsó levelei már egy picit elkezdtek sárgulni, de ezt nem vallotta volna be még magának sem a büszke növény)
A Napraforgó pedig készülődött. A két picike húsos levél először tenyérnyi nagyságúra nőtt, szára megvastagodott, majd a tetején megjelent egy busa gumó, amiből nemsokára szép, kerek, sárga szirmokkal övezett napraforgófej lett. Ahogy virágba szökkent a Napraforgó, hirtelen mintha megváltozott volna. Már nem törődött annyit a Rózsával.
- Helló!!! – kiabálta reggelenként boldog mosollyal a képén a munkába induló varjaknak. Azok szárnyukat lengetve, kaján vigyorral a csőrük csücskében integettek vissza. Hosszas eszmecseréket folytatott a különc Repkénnyel, kinek színes egyénisége elbűvölte a maga sajátos stílusával, nem törődve, hogy ezzel szomorúságot okoz a Rózsának. Kétségbeesetten igyekezett felhívni magára Magyal figyelmét, aki a rendre ügyelt a kertben, döntéseit alaposan megfontolva, minden lehetőséget átgondolva, ügyesen és tisztán tette a dolgát. Néha igyekezett felkiabálni a Tölgynek, aki a kert uralkodója volt, délcegen és megközelíthetetlenül trónolt a kert sarkában, nem törődve a csip-csup Napraforgókkal. Csak szolgája, Magyal szavára rezdült meg néha méltóságteljes koronájával. A Rózsa bánatos lett és újra magányos. Pedig mennyire boldog volt! Azt hitte, végre társra talált, akivel megoszthatja magányos gondolatait, aki gyönyörködik benne, akivel végre ő is törődhet, és kötődhet hozzá. Úgy gondolta, most már mindig kettesben maradnak, szeretetben, gyengéden figyelve egymásra, míg el nem jön a Tél. Az a tudat, hogy valaki, kinek csodálata, szeretet sokat számított neki, egy harmadik személyt többre tart nála, kétségeket ébresztett saját értékével kapcsolatban.
- Hátha nem is olyan szép? – Tépelődött magában.
- Az illatával lehet valami baj? – Hiszen a méhecskék, kiket ugyan nem szívesen engedett magához, nem jelezték neki .
- Talán a szirmai nem elég üdék? – Lopva végigpillantott magán, de mindent rendben talált. Mi baj lehet vele, hogy Napraforgó már megint Repkénnyel sugdolózik, jókat vihogva valami balga kis történeten? A Rózsa úgy érezte, ezt csak azért teszik, hogy őt bosszantsák. Miért ad magából másoknak, miért nem figyel rá többé? Eleinte megpróbálta halk szavakkal kérlelni a Napraforgót, reménykedve, ismét a régi lesz köztük minden. Hiszen szereti, és érzi, Napraforgó is szereti őt. Csak még annyira fiatal, annyira tapasztalatlan, még olyan rövid ideig élt, hogy nem ismeri, nem ismerheti a Törvényt, a Szerelem törvényét, melybe érces betűkkel e három szó van beleírva: TÖRŐDÉS, KÖTŐDÉS, INTIMITÁS. A Rózsa szomorú volt. Egyenként lehullatta szirmait a földre, és a lehullott szirmokon, mint könnycsepp, ült meg a reggeli harmat. Már nem tudott többé megszólalni. A Napraforgó kétségbeesett. Fekete fejét lehajtotta, sárga szirmait picikére sodorta a bánat. Már neki sem volt kedve beszélgetni senkivel .
A táj őszbe csavarodott. A Tölgy egyenként hullatta fura fejű gyerekeit, a makkokat. Hideg szelek tépték a Magyal és a Repkény leveleit. Egyik reggel egy sereg varjú érkezett a virágoskertbe. Éhesen vetették rá magukat a Napraforgóra. Tépték, cibálták testéből a zsíros magvakat, jóízűen csámcsogva.
A Napraforgó némán és szomorúan tűrte. Végül is, mindig arra vágyott, hogy adjon valamit a többieknek. Most teljesült a kívánsága. Őt magát falták fel. Boldog volt végre? Ki tudja...?

Január ötödike, kedd, ami nálunk piacnap, de nem mentem el

2010-01-05T23:43:00.000+01:00

Ma addig fújdogáltam a tüzet, hogy majdnem lekéstem a bankot, közvetlenül a zárás előtt jutottam oda. De legalább nem kellett sokat várni, csak egy ember volt előttem. Épp megérkeztek a pénzszállítók is, egy zsákkal hoztak, onnan pedig vittek egyet. Ebben mi logika lehet? Kérdem az alkalmazottat, mi van a zsákban? Ha csoki, akkor kérek belőle :).
De csak két reklám örökírót adott. Míg irkálta az utalványokat, csörgött a telefon, elkezdett beszélni, én pedig bámultam az ajtó felé, egy alak jött be, aki sárga világítós mellényeket árult, amilyeneket a kocsikban kell tartani az újabb szabályok szerint. Én a kínaiban vettem, de a Zoli verte a balhét, hogy az nem jó, valami számnak vagy mi a halálnak kell lenni rajta, de ha már az utcán is lehet venni, akkor szerintem tökmindegy. Ezen filózgattam, míg az alkalmazott telefonált. Mikor végzett, kérdi tőlem, hogy odahallatszott e a szomszéd helyiségbe, amiről beszélt. Mondom szegénynek, nem tudom, szerintem nem. Meséltem volna el neki, hogy én tíz évig dolgoztam titkárnőként, automatikusan csukódik be a fülem, ha valaki a jelenlétemben elkezd telefonálni? Úgysem hitte volna el.

Január negyedike, ami egy dolgos hétfő

2010-01-04T23:56:00.000+01:00

Amikor is reggel nyolckor még az ágyban feküdtem, kávémat iszogattam egy kis maradék tejszínhabbal, és néztem a reggeli Mokkát. Épp az idei duci szépségverseny győztesét faggatta a műsorvezető, azt tudakolta tőle, hány kiló. Mondja neki, mennyi. Majd kiesett a bögre a kezemből, én is annyi vagyok! Szomorúan jutott eszembe Efraim Kishont egyik írása a kopaszságról, mikor rádöbbent, hogy mások kopasznak tartják. Állt a moziban a jegypénztár előtti sorban, és az egyik ember azt mondta a másiknak: „Állj be a kopasz mögé” Hiába tekingetett, ő volt az utolsó a sorban. Pedig szerinte volt még haja, még nevet is adott mindegyik szálnak. Én pedig nem vagyok duci! Vagy legalábbis ha valaki megpróbál annak nevezni, búcsúzzon el a szemétől!
Gyorsan kimentem megpiszkálni a tüzet, ahogy nálunk nevezik azt a több órás b.szakodást, amit le kell lejteni a vizes fűrészporral a kazánban, hogy legalább negyven fokos vizet csináljak, addigra legalább a nagyja mérgem elpárologott. Majd felöltöztem és nyakamba vettem a várost. Még a sarkon is hallottam a macska ordibálását, mert utálja, ha maga marad. Meg is érdemli. Mostanában nagyon apás, mint minden lány, mikor egy kicsit felcseperedik. Mi anyák csak addig kellünk nekik, míg kivakarjuk őket a pelenkából. Csak a Zolival hajlandó enni, tévézni, aludni.
Nagyon jót gyalogoltam, főleg miután olyan helyre érkeztem, ahol nem csúszott. Rengeteg ismerőssel találkoztam, ma mindenki úgy döntött, nem biciklivel megy. Hogy miért? ;)
Három óra után érkeztem haza, ismét kezdődött a tűzgyújtási szertartás, csak én nem varázsigéket mormoltam közben, hanem káromkodásokat. Időközben hazajött az Angi is a rajzórájáról, nincs megelégedve magával, szerinte nem úgy halad, ahogy kéne. Ez a gyerek maximalista. Pont ezt kellett neki elörökölni az apjától! Valamelyik nap majd szkennelek be képeket a csendéleteiről, szerintem tök jók.
Gyorsan lekapkodtam a szárítóról a ruhákat, úgy döntöttem, egyet sem kell vasalni, mindent összehajtogattam és begyömöszöltem a szekrénybe, majd Angival bekészítettük magunkat egy bögre finom teával az ágyba, vártuk a Josibarátot. Mi minden szemetet megnézünk, a Józsit pedig különösen szeretjük. De sajnos nagy pechünk volt, hazaérkezett a miapánk, és elorozta tőlünk a távirányítót, majd a Nacional Geographikra csavarta, ahol egy dokumentumfilm ment az egerek és patkányok titkos életéről. Kénytelenek voltunk összeveszni vele, és megfosztani a távirányító feletti hatalmától. Hál istennek, megsértődött, és elment a szobájába olvasni. De mi annyira belefáradtunk a harcba, hogy a nehezen megszerzett távirányítóval a kezünkben, a Józsiműsor kellős közepén elaludtunk.

Január harmadika, ami szokványos vasárnap lenne, ha...

2010-01-03T18:26:00.000+01:00

Megint sokáig aludtam, Angi odavolt az este, míg haza nem érkezik, addig nem bírok nyugodtan aludni. Inkább tévéztem, a macska örült, trambulinnak használta a hasam, az éjjeliszekrényt helyettesítő bárszékről ugrált rám a három és fél kilójával. Majd mikor ráunt, elment szétszedni a karácsonyi asztaldíszeket. Nem szóltam rá, addig is békében hagyott. Angi hazaérkezett, és végre nyugodtan alhattam.
Mikor felébredtem, csúszott az egész vasárnap. De nem baj, nem sietünk sehová. Szokásos konyhai szöszögés, kávé, számítógép. Csak belülről éreztem magam másképp. Éreztem, hogy újra életre kelek, élek. A testem már nem egy felesleges puttony, teher, élősködő pióca, amit naponta meg kell etetni, tisztán tartani, hogy funkcionáljon, de már nem képes adni semmit. Sem örömet, sem bánatot. Csak VAN, céltalanul, mert még nem múlt el.

Tudtam az eszemmel, az ember azért él, hogy megértsen, megtanuljon dolgokat, választ kapjon a kérdéseire, helyére kerüljön egy-egy mozaikdarab. De most megértem, átérzem az anyám döntését, mikor az apám halála után hozzáment ahhoz a nagyfejű parasztemberhez, akivel az óta is együtt vannak. „Magányos vagyok, kislányom!” hajtogatta minden másnap, mikor meglátogattam. Neki kevés volt a látogatásom, nekem sok. Végighallgatni a siralmait, miközben otthon várt a munka, a lányom, a saját életem. Lett neki kutyája, az sem volt elég társnak. Majd bejelentette, férjhez megy. Azt mondtam neki, támogatom, menjen csak, ha úgy látja jónak, de magamban haragudtam rá. Dühös voltam, mert megint nem velem akart törődni, rám várni, nekem kedveskedni, segíteni, hanem egy vadidegen bunkó parasztemberrel élni. Az én elegáns, arisztokrata kinézetű apám után! Nem is mentem a tájékára hónapokig. Mikor rákérdezett, talán haragszom, elegánsan bevágtam neki egy kamu- dumát arról, hogy jobb, ha szokták egymást, nem a családot vette el J. , hanem őt. Nem vitatkozott velem, rámhagyta. Azóta is felemás a viszonyunk. Pedig ennek már hét éve. Ma. 2009. január 3.-án érkezett el az idő, hogy legalább gondolatban bocsánatot kérjek tőle, amiért úgy döntött, nem a magányt választja. Mert ma megértettem valamit: embernek ember a társa, a nőnek pedig a férfi.

Január másodika, part II. amiben elhárítom a számítógépem hibáját

2010-01-02T21:40:00.001+01:00

Elmentek a vendégek, hála istennek, ismét rájöttem arra, hogy élőben nehezen beszélgetek másokkal. Pedig igyekeztem. Majd leültem ide a számítógép mellé. Már napok óta nem úgy működik, ahogy kell. Én pedig nagyon nem értek hozzá. Endre, amennyire megtanított chatelés közben, véres verejtékkel, oszt annyi. De nem szégyellem a szőkeségem. Sőt, vállalom. Ez az egyetlen előnye annak, ha az ember nem híres. A kutya sem szarja le, ha buta valamiben. Húst például kiválóan, tudok rántani: először megszórom a húst ételízesítővel, majd egy konyharuhát teszek a deszka alá, így nem annyira hangos, és szépen megütögetem a klopfolóval. Majd morzsába (prézlibe) mártom, tojásba, amibe egy kis tejet és fokhagymaport szórtam, majd ismét a prézlibe, és kisütöm. Ja, nem erről akartam beszélni, hanem a számítógépről.
Napok óta nem működnek úgy a billentyűk, ahogy én szeretném, vagyis gyorsan és hibátlanul. Tudom, hogy leütöttem a betűt, mert k.rvagyorsan gépelek, és mégsem jelent meg a szövegben. Arra kezdtem már gyanakodni, hogy valaki kémprogramot telepített a gépemre, mikor eszembe jutott, hogy ennek a drótnélküli billentyűzetnek van egy kis fekete kerek része, amin egy villogó zöld gomb van, és ha rendben működik, akkor a zöld gomb villog. És én már napok óta nem látom a szemem sarkából a zöld villogást. Szétnéztem az asztalon, sehol a kis kerek fekete izé. Keresem az asztal mögött, ott lóg a szerencsétlen. Biztos a macska verte le. Visszarángattam az asztalra, azóta úgy gépelek, mint az istennyila. Gyorsan és hibátlanul! (csst! Aki hibát talált, az most szóljon, vagy hallgasson mindörökké)

Január másodika, írás a majdnem vasalásról és önkifejezésről

2010-01-02T16:42:00.000+01:00

Mindig az volt a véleményem, hogy a semmiről nem kell blogolni. Nos, itt az ideje, hogy megszegjem ezt a szabályomat. A semmiről is fogok írni, vagyis a mindennapi szöszögésekről.

Ma jól kialudtam magam, majd kezdtem előkészíteni a vasalnivalót. Szortírozni. No, nem úgy kell elképzelni, hogy ingek, meg alsóneműk és stb, szépen sorban, majd nekiereszteni a vasalót… Á, nem…. Hanem: különraktam egy kupacba, amit nem kell vasalni, és egy másikba, amit kell. Egész kis rakás lett abból, amit úgy ítéltem, hogy kell. De még abba sem bírtam belefogni, vissza kellett rakni a kosárba, mert vendégek jelentkeztek be. Ilyen pechet! Kénytelen voltam ideülni a számítógép elé, míg várom a vendégeket. Egyébként utálok vasalni :)

Más: ma azon filóztam, amit az egyik író ismerősöm mondott: azért nem ír, mert nincs mondanivalója a világnak. Mi van emögött? Sértődöttség? Megbántott hiúság? Miért érzi ezt valaki, hogy abbahagyja, aki eddig egész jó novellákat írt? Elromlott benne valami? Csalódott önmagában? Azt hitte, többre képes, és elbukott a pudingpróbánál? Vagy ez is csak egy olyan mondat, amit kimond az ember, elfér a levegőben, utána pedig megváltozik?
Az írás önkifejezés. Aki írónak tartja magát, az írt, és írni fog. Legfeljebb néha lankad a kedve, pihen, vagy mi a szöszt csinál, de ez nem tartós állapot. Ahogy összevakarja magát, megint elkezd benne mocorogni a közlésvágy, és odaül püfölni a billentyűzetet.

Szeretném idézni barátnőm egyik írásának részletét, utólagos engedelmével. Okos mondatok, örülök, hogy megosztotta velem:

„A nő, ha nem ír: valakinek a valamije. Apjának lánya, férjének felesége, gyerekeinek anyja. Amikor a nő ír: végre önmagáé”
Szeretek önmagam lenni, önmagamé tenni. Szeretem ezt a kis falatnyi szabadságot. Mikor nem vagyok dróton rángatott majom, valaki/ valakik kezének –lábának meghosszabbítása. Én vagyok. És látám, hogy ez jó :).

2010-01-01T14:00:00.000+01:00

Újév

Első újévi fogadalmam: megpróbálom nem tudomásul venni azt, hogy beteges lettem. Többet fogok mozogni, vagyis gyalogolok. Visszatérek a gyógynövényteáimhoz, a lapított magvaimhoz. Többet írok, legalább a blogot rendszeresen vezetem.
A tegnapi este szokványosan telt, ültem a számítógép előtt, chateltem az egyik rokonommal, majd éjfél után elmentem aludni. Kint dörgött az ég, durrogtak a petárdák. Eszembe jutott a legszebb petárdás élményem, mikor a postás, akit, szegényt naponta megzavart a szomszéd kutya, szilveszter napján pofájába dobta a petárdát. Kutyának természetesen semmi baja nem lett, de az óta tiszteletben tartja a postást, nem rohan utána két utca hosszat.
Másik pedig: nekünk, mióta ideköltöztünk, minden évben bedobálták a petárdát az udvarba a kedves szomszédok szilveszterkor, újév napján. "Viccből". Jó poénnak tartották. Egészen addig, míg Angi fel nem cseperedett annyira, hogy nálunk lehetett házibulit tartani újévkor. A gyerekek összehordtak annyi petárdát, hogy egy kisebb háborút meg lehetett volna vele nyerni. Persze, el is dobálták. Még hajnalban is füst kavargott az utcában. Azóta a szomszédok békén vannak, egy petárdát sem dobtak be hozzánk:). Nyugalmat nyertünk: D.

Angi házibuliba ment, a macska nem tudott róla, hogy újév van, nagyokat szunyált, mikor pedig fent volt, harapott, mint eddig.

Tegnap az év eseményeinek felsorolásából kimaradt, vettem új monitort. Hitelre! Nem nagy összeg, de Angi épp előtte ment Prágába kirándulásra, elég volt azt kiperkálni, és a zsebpénzt. A bank felhívta a könyvelőnket, és azt mondta az ügyintéző, hogy még nem is hallottak olyan vállalkozóról, aki 12.ooo dinár végett hitelt vett volna fel. Kapják be, most már hallottak. De én viszont több olyan vállalkozóról is hallottam, aki kölcsönt vett fel, hogy fizetni tudja a számláit, és fizetést adjon a munkásainak. Nekem még nem kellett.

Boldog új évet mindenkinek, megyek gyalogolni!

2009-12-31T16:21:00.000+01:00

- Jó napot!
- Jó napot! Tessék, üljön le.
- Köszönöm, már ülök. Akarok e beszélni róla? Igen. Ma van az év utolsó napja. Visszatekintő, de akárhogy gyötröm az agyam, nem jut eszembe, mit csináltam az idén.
Esetleg valaki? Az év első felében dolgoztam mint a zállat, a másik felében beteg voltam, és dolgoztam, mint az állat. Apropó állat: tele volt állattemetésekkel az év. A végén már sírni sem tudtam rajtuk, csak megnyikkantam, mint akit már annyira összerugdostak, hogy már mindegy neki, nem érez fájdalmat. A sok macskámból csak egy maradt, kutya egy sem. De ez a macska... olyan, hogy felér egy tucat kutyával! Legalább annyira goromba, mint amennyire kedves tud lenni. Valamikor megboldogult gyerekkoromban volt egy mesekönyvem: "Mi újság a Futrinka utcában?" ilyennek képzeltem Cica micát. Kinézetre legalábbis. De nem a macskáról akartam mesélni. Hanem az(majdnem) elmúlt évről. Nem sok novellám született, a Scriptoriumból majdnem kiléptem, mert összevesztem az írótársammal. Nem ment sehogy sem az írás, ő pedig sürgetett volna. Mivel én ezt senkitől nem viselem el, inkább leléceltem, és hagytam a feladatot a fészkes francba. Öreg vagyok már majomnak.
Nyáron eljött hozzám látogatóa egy nagyon kedves netes ismerősöm, és személyesen is megismerkedtünk.
Akartam menni Karcolatos túrára, de megbetegedtem. És itt kezdődött a betegség, orvosság, pár napig jól éreztem magam, majd megint betegség, orvosság... és ez még mindig tart. Ha megfúj a szél, én már tüdőgyulát kapok. Majdcsak végem lesz már. Ha meghalok, írásaim szerzői jogát Beának (onsai) adom, ez már le van zsírozva :).
Hiányoznak a barátaim, mindenki. Hiányzik a régi önmagam. Hiányzik a kreativitásom.
Azt mondják, "Minden rossznak gyökere a pénz szerelme". Én pedig azt, hogy az egészség hiánya. Az egészség pedig a lelki békéből, kiegyensúlyozottságból táplálkozik.
De most már elég a filozofálásból, boldog új évet mindenkinek, aki idetéved, vagy készakarva van itt, nekem pedig boldog újrakezdést, vagyis blogolást!